varsás csapda
A hernyó tápnövénye: alma, körte, birs, szilva. Kárképe: jelentős károkat okoz - elsősorban friss telepítésű - almásainkban országszerte. A megtámadott törzs- vagy ágrészeken törmelékbe tapadt, barna ürülékszemcsék láthatók. A hernyó járatait a kéreg szöveteiben készíti. Károsítása következtében az ágak gyengülnek, letörhetnek, a kéreg sebgyógyulása elhúzódik és azon más kórokozók telepedhetnek meg, mint pl. a rákos kéregelhalást okozó Nectragalligena sebparazita gomba.
Tápnövénye: a bogarak kárt elsősorban virágok, rózsa, nőszirom, más dísznövények, stb.) megrágásával okoz. Az utóbbi években egyre több helyről jelezték ezen kívül károsítását éredő őszibarackon és kajszin is. A bogarak a gyümölcs héja alá lyukat rágnak, így felületes szemlélő nem is veszi észre, hogy a gyümölcs "lyukas". A lárva (pajor) talajlakó; korhadó növényi részekkel táplálkozik, kárt nem okoz. A csapda csalétke mindkét fajt hasonló jól fogja.
A hernyó tápnövénye: gyümölcsfák. Kártételével elsősorban erdő közelében levő gyümölcsösökben lehet számolni. Általában más téliaraszoló fajokkal együtt lép fel. Erdőben tölgy, nyír, ill. megél egyéb lombosfán és cserjén is. Kárképe: a tavasszal kikelő hernyók kívülről rágják meg a rügyeket. Majd a hajtáson ülve károsítják a fakadó virágokat, leveleket. Később karéjozva rágják a már kifejlett leveleket.
A hernyó tápnövénye: elsősorban raktári kártevő, ahol a gabonaféléket, az őrleményeket, aszalt gyümölcsöt, mogyorót, szárított zöldséget, dohányt károsítja, ill. a gyógy- és fűszernövényeket, édesipari termékeket, pl. a csokoládét is. Kárképe: károsítására jellemző a hernyó által készített sűrű, ürülékcsomókkal teli fonadék.
Tápnövénye: kőris fajok (A. planipennis) és más fafajok (pl. tölgy)
A hernyó tápnövénye: nyárfa (valamennyi hazai fajta), fűzfa. Kárképe: a hernyó az ág belsejében rág. A kis hernyók rágcsáléka finom porszerű, barna és nedves. A vékony gallyakon a károsítás során gubacsszerű dudorok keletkeznek. Ezek a gubacsok - ellentétben a kis nyárfacincér gubacsától - féloldalasak, és nem viselnek patkó alakú rágásképet. A kifejlett hernyó a gubacstól felfelé a bélben, majd a fatestben rág. Ezenkívül károsíthat a törzsön is, ilyenkor azonban gubacs nem keletkezik. A...
Tápnövénye: a bogár kárt az alma, cseresznye, meggy, szamóca (földieper) továbbá mindenféle gyümölcsfa virágának elpusztításával okoz. Gyakran károsít gabonafélék, elsősorban a rozs virágzó kalászain, de szívesen táplálkozik a keresztes és fészkesvirágú lágyszárú növényeken is. A bogár a porzókat, a sziromleveleket és a bibét megrágva meddővé teszi a virágot. Nem csak a kinyílt virágokat, hanem a bimbókat is károsíthatja. A lárva (pajor) talajlakó; korhadó növényi részekkel táplálkozik, kárt...
A hernyó tápnövényei: szántóföldi és zöldségnövények, komló, kender, szőlő, cukorrépa, napraforgó, pillangósok, dísz- és gyógynövények, stb. Kárképe: a legkülönfélébb termesztett és vadon termő növényeken tavasszal az áttelelő nagy hernyók különösen érzékeny károkat okoznak a zöld részek lerágásával. Szőlőben a rügyek 50%-át is elpusztíthatják. Gyakran egyéb bagolylepke fajok társaságában károsít (pl. saláta bagolylepke, lóhere bagolylepke).
Tápnövénye: a hernyó a citrusféléken, úgymint citrom, narancs, mandarin, stb. károsít, leginkább a Citrus limonum és C. decumana fajokat kedveli. A lárvák a virágokon, fiatal gyümölcsrügyeken egyaránt kárositanak, ritkábban az érett gyümölcsöt is megtámadják. A frissen és fejlődő gyümölcsökön kikelt kis hernyó befúrja magát a rügy szövetei közé. Amikor egy rüggyel végzett, másikba vonul át. A károsított rügyek kiszáradnak. A kis gyümölcsöket a rügyekhez hasonló módon károsítja, ennek...
A darazsak általában ragadozók, de édes nedvekre is szükségük van, ezért az érett gyümölcsöket kikezdik, kirágják. Gazdasági kárt ezzel okoznak. Főként a szőlőt, körtét károsítják, de a szilvát, barackot, almát is. A darázscsaládok gyümölcséréskor érik el legnagyobb egyedszámukat. Hosszú, száraz ősz esetén magasabb kártétellel számolhatunk.
A hernyó tápnövénye: nyárfa (valamennyi hazai fajta), ritkábban fűz, hárs, kőris, nyír. Kárképe: a hernyó a törzs földközeli részén, a kéreg alatt rág. Nyár-anyatelepeken az idősebb anyatövek fő pusztítója, ahol a gyökfők és gyökér közti részeket rágja össze. Ennek következtében csökken a vesszőhozam, az anya-tövek elpusztulhatnak. Fő károsítására az anyatelepek 4. évében számíthatunk. A hernyók fejlődése hazánkban 2 évig tart.
A hernyó tápnövénye: tölgy, bükk, szelídgesztenye, de kárt okozott már őszibarackban és mandulán is. Legújabban súlyos károkat okozott magyarországi tüskétlen szeder (Rubus) ültetvényekben. Kárképe: a gyökérnyak környékére lerakott tojásokból kikelő hernyók járatokat rágnak a kéreg alatt. Ezáltal a megtámadott növény fejlődése lelassul, senyved, gyorsabban öregszik és végül elpusztul. Tüskétlen szederben már néhány hernyó jelenléte járhat teljes tőpusztulással.
A hernyó tápnövénye: szőlő. Kárképe: a fakadó rügyek a rügyalapig kirágottak. Ezt mellékrügy¬odvasítás kíséri, mely esetben a szemek egyáltalán nem hajtanak ki. Április végén az új hajtások károsodnak, sokszor csak a hajtástengely marad meg.
A kukorica kártevője Észak-Amerikában. Jelenleg hazánkban nem honos, de nem zárható ki az Európába való behurcolása. A csapdát kettős, feromon és virág-illatanyagos csalétekkel szállítjuk, tehát hímeket és nőstényeket is fog.
Tápnövénye: citrus-félék, kajszi, őszibarack, körte, alma, cseresznye, szilva, szamóca, szőlő, olajfa, banán, paradicsom, kávé, kaktusz (Opuntia), ördögcérna (Lycium hamilifolium), golgotavirág (Passiflora). Kárképe: a fertőzött gyümölcsön a tojásrakás helyén elszíneződött folt jelentkezik, ami kezdetben kúpos, majd bemélyed. Az őszibarack rohadni kezd, a mag körül megbarnul, a gyümölcs puha tapintásúvá váik, majd lehullik. Hazánkban rendszeresen megjelenik a déligyümölcs szállítmányokkal,...
A hernyó tápnövénye: cukorrépa, lóhere, lucerna, borsó, bab, len, dohány, burgonya, káposztafélék, paprika és egyéb szántóföldi, zöldségnövények. Kárképe: a gamma-bagolylepke hazánkban a legkülönfélébb kétszikű termesztett növények kártevőjeként ismert. Kárképe hasonló a lombfogyasztó lepkehernyók általános kárképével. A kis hernyók kártétele eleinte nem feltűnő, a levelek fonákán hámozgatnak és nappal is a növényen tartózkodnak. A nagyobbak kisebb-nagyobb lyukakat rágnak; tömeges...
A hernyó tápnövénye: tölgy, alma, szilva, cseresznye. Kárképe: a rügyek kiodvasítása, később a levelek pusztítása, majd tömeges felszaporodás esetén a növényzet tarrágása.
A hernyó tápnövénye: hazánkban a kukorica, dohány, paradicsom, paprika, kender, bab, lucerna és egyéb szántóföldi, valamint zöldségnövények, muskátli, szegfű, krizantém, míg őshazájában (Eurázsia, Afrika és Ausztrália trópusi, szubtrópusi és mediterrán vidékein) elsősorban a gyapot. Kárképe: a hernyók előszeretettel rágják be magukat a termésbe, hazánkban pl. a kukoricacsövekbe, erről a csuhéleveleken lévő kis kerek lyuk árulkodik. A csőben a hernyó egész sorokban rágja ki a szemeket. A lepke...
A hernyó tápnövénye: az ipszilon bagolylepke polifág faj, hernyója a legkülönfélébb termesztett és vadon élő növényeken megél, mint pl. gabonafélék, kukorica, hagyma, dohány, gyapot, cukorrépa, burgonya, káposztafélék, hüvelyesek, stb.
A hernyó tápnövénye: káposztafélék, cukorrépa, fejessaláta, len, kender, komló, paraj, ricinus, kukorica, borsó, bükköny, mák, sóska, dohány, paradicsom, paprika, továbbá más (keresztes és pillangós) zöldség- és szántóföldi növények, ill. dísz- és gyógynövények, sőt néha szőlő és egyes gyümölcsfák. Kárképe: hernyójának, főként az őszi második nemzedék hernyóinak kárképére (káposztán) jellemző, hogy a fej nedvdús levelei között rágnak és befurakodnak egészen a fej belsejébe. A nedves...
Tápnövényük: keresztesvirágú növények, pl. káposztafélék, (karfiol, karalábé, fejeskáposzta, stb.) retek, torma, káposztarepce, tarlórépa, mustár, stb. A muharbolha (Ph. vittula) egyszikű termesztett növényeket, így a kukoricát, és a gabonaféléket is károsítja. Kárképük: A fő károsítók a kifejlett bogarak, amelyek csoportos tavaszi károsításuk során jellegzetes apró lyukakat rágnak a növények sziklevelén, vékony szárrészein, majd folytatják a károsítást a leveleken. A kártétel következtében a...
Tápnövénye: alma, orgona, körte, dió, birs, de megél számos más gyümölcs- és erdei fán, cserjén is. Bogyósokban (málna, köszméte, ribiszke, stb.) is károsíthat. Kárképe: a lárva az ágak belsejében rág járatot. Jelenlétét elárulja a fertőzött növények alatt összegyűlt fűrészporszerű ürüléke. Faiskolában a fertőzés a talajhoz közel, a talajfelszíntől 5 - 25 cm-re is jelentkezhet! A feromoncsapdát hosszú karóhoz rögzítve helyezzük ki, úgy, hogy a lombkorona szintje FELETT, a lombokból KINYÚLJON....
A hernyó tápnövénye: gyümölcsfák, tölgy, juhar, hárs, szil. Kárképe: a kis fésűsbagoly hernyójának évente egy kártételi időszaka van, május - júniusban. A fiatal hernyók a leveleken hámozgatnak, a nagyobbak viszont lerágják a leveleket, később a fejlődő kis gyümölcsöket is károsíthatják. A hernyók ragadoznak is; kisebb hernyókat, más lárvákat is fogyasztanak.
A hernyó tápnövénye: cseresznye, alma, de majdnem minden gyümölcsfán megél. Komolyabb kártételével elsősorban erdők közelében levő gyümölcsösökben kell számolni. Erdőben a tölgy, gyertyán mellett szinte valamennyi lombosfát károsítja. Ez a faj egyike leggyakoribb erdészeti kártevőinknek. Kárképe: a tavasszal kikelő hernyók néhány levelet összeszőve rejtekhelyet készítenek maguknak, majd a későbbiekben a fák levelein szabadon fogyasztják a levéllemezt. A károsított levélnek sok esetben csak az...
A hernyó tápnövénye: szőlő. Kárképe: az áttelelő hernyók kora tavasszal előbújnak és a fakadó rügyekbe rágják magukat. A rügyeket kiodvasítva a rügypikkelyek lehullanak; a kártétel olyan, mintha a fiatal hajtást a rügyalapnál elvágták volna. Május folyamán és június elején a szőlő levelén nagy, szabálytalan alakú lyukakat rágnak. Súlyosabb károsításakor tarrágást is észlelhetünk. A nyári lepkerajzás utáni hernyónemzedék kis lárvái a levelek fonákán hámozgatnak. Ezt a kártételt nagyon nehéz...
A hernyó tápnövénye: számos erdei lombhullató fa, mint pl. tölgy, bükk, hárs, nyár. Esetenként gyümölcsfákon, pl. szilván (Spanyolo.), cseresznyén és almán (Franciao.) is károsíthat. Kárképe: a közepes fésűsbagoly hernyójának évente egy kártételi időszaka van, május - júniusban. A fiatal hernyók a leveleken hámozgatnak, a nagyobbak viszont lerágják a leveleket, később a fejlődő kis gyümölcsöket is károsíthatják. A hernyók ragadoznak is; kisebb hernyókat, más lárvákat is fogyasztanak.
A kártevő tápnövénye: kukorica, de néhány más fűfélén is megél. Kárképe: a nagyobb kárt a lárvák okozzák, amelyek a talajban megrágják és sokszor teljesen összefurkálják a kukorica gyöktörzsét és gyökereit. Ezáltal a növény nem képes elegendő tápanyagot felszívni, és fejlődése lelassul, sőt el is pusztulhat. Jellemző a levél kifehéredése, foltosodása, ami tápanyaghiányra utal. Közvetett módon okoz kárt az, hogy azok a növények, amelyek gyökereinek egy része elpusztult, sokszor kidőlnek; ha...
A kártevő tápnövénye: kukorica, de néhány más fűfélén is megél. Kárképe: a nagyobb kárt a lárvák okozzák, amelyek a talajban megrágják és sokszor teljesen összefurkálják a kukorica gyöktörzsét és gyökereit. Ezáltal a növény nem képes elegendő tápanyagot felszívni, és fejlődése lelassul, sőt el is pusztulhat. Jellemző a levél kifehéredése, foltosodása, ami tápanyaghiányra utal. Közvetett módon okoz kárt az, hogy azok a növények, amelyek gyökereinek egy része elpusztult, sokszor kidőlnek; ha...
A CSALOMON® kukoricamoly "BISZEX" csapda csalétke NEM feromon, hanem táplálkozási attraktáns, emiatt a csapda nőstényeket és hímeket is fog.A hernyó tápnövénye: kukorica, paprika, komló, kender, cirok, és számos más termesztett és gyomnövény. Kárképe: a kukoricán a frissen kelt hernyók rágása a legfiatalabb levelek lemezén megjelenő “ablakos” lyuggatásként mutatkozik. Ezután a hernyók befurakodnak a címerszárba, és annak belsejében károsítanak, aminek eredménye a címer letörése, töredezése.
Tápnövénye: szőlő, dió, szilva, cseresznye, meggy, alma, ezenkívül orgona, fűz, nyár, hárs, eperfa. Kárképe: a bogarak a levél lemezét rágják ill. lyuggatják ki oly módon, hogy csak az erek maradnak meg. Csoportosan károsítanak, olykor más cserebogár fajjal együtt lép fel. A több évig a talajban fejlődő lárvák eleinte csak a humuszt eszik, később a legkülönfélébb növények gyökereit károsítják. A csalétek együtt, egy csapdában használható a zöld / rezes cserebogár feromoncsalétkével, mert...
Tápnövénye: lucerna. A lárva a lucerna gyökérzetét károsítja. Kárképe: a lárva csak a főgyökérben él. A lucerna gyökerében ill. gyökérnyakában rág járatot. A járat rágcsálékkal és ürülékkel teli. Károsításának nyomán a sínylődő lucernatövön csak gyenge, sárguló hajtások láthatók. Tél végén a gyökérnyak gyakran szétnyílik. Száraz időjárás esetén a kártételek súlyosabbak. Kártétele összetéveszthető a vincellérbogár (Otiorrhynchus ligustici) kártételével, de ennek ürüléke és rágcsáléka...
A hernyó tápnövénye: magyar előnevével ellentétben elsősorban raktári kártevő, ahol gabonaféléken, hántolatlan rizsen, kukoricán él. Kárképe: károsításának főként a raktározott gabona felső 15-20 cm rétege van kitéve. A hernyó a szemek belsejében fejlődik ki. Amíg a magban él a hernyó, a károsítás nem észlelhető, a lepke kirepüléséről azonban a kerek röpnyílás, ill. a kiálló bábhüvely árulkodik. A babzsizsik károsításától a bábhüvely alapján lehet megkülönböztetni. A károsított...
Tápnövénye: kukorica, gabonafélék, napraforgó, cukorrépa, burgonya, pázsitfüvek, ezenkívül számos más növény, pl. a paradicsom gyökerét is megtámadhatja. Kárképe: a bogarak a pázsitfűfélék leveleivel, ill. az ernyősvirágzatúak virágporával táplálkoznak. A fő kárt a lárva, az ún.drótféreg okozza: a talajban a csírázó magvakat és a növények gyökereit eszi. A tünetek a megtámadott növényfajtól és a talajtípustól függően változatosak. Ilyen pl. a hiányos kelés (kukorica), az átfúrt szikleveles,...
Tápnövénye: kukorica, gabonafélék, napraforgó, cukorrépa, burgonya, pázsitfüvek, ezenkívül számos más növény, pl. a paradicsom gyökerét is megtámadhatja. Kárképe: a bogarak a pázsitfűfélék leveleivel, ill. az ernyősvirágzatúak virágporával táplálkoznak. A fő kárt a lárva, az ún.drótféreg okozza: a talajban a csírázó magvakat és a növények gyökereit eszi. A tünetek a megtámadott növényfajtól és a talajtípustól függően változatosak. Ilyen pl. a hiányos kelés (kukorica), az átfúrt szikleveles,...
A hernyó tápnövénye: igen polifág, hernyója rizsen, más gabonaféléken, kukoricán, cukornádon, dohányon, más takarmány- és zöldségnövényeken okoz károkat világszerte. A kis lárva áttetsző lyukakat rág a leveleken, a nagyobb hernyók az egész levelet és hajtásrészeket is elpusztítják. Általában éjjel táplálkoznak. A M. unipuncta bagolylepke hazánkban nem honos. Előfordul viszont Déleurópában és a Mediterráneumban, Nyugatafrikában, Szomáliában, Iránban, Középázsiában, Észak-, Közép-,...
A hernyó tápnövénye: alma, fűz- és nyárfafélék, de szinte valamennyigyümölcsfa. Kárképe: elsősorban a sérült, öreg, vagy leromlott fákat támadja meg. A hernyó a törzs, ill. vastagabb ágak belsejében rág, melyre a földre kiszóródott vöröses, durva fűrészporszerű ürüléke hívja fel a figyelmet. Az így meggyengített ágak a szél hatására letörhetnek. A hernyó 2 évig fejlődik, mindkét alkalommal a fában telel át. Tekintve, hogy a nőstény lepke lomha, nem repül messzire, így, ha egy ültetvényben...
Tápnövénye: hernyója elsősorban az olajfán károsít, de ezen kívül kifejlődhet még más növenyeken is, pl. Jasminum, Ligustrum, Phillyrea (Oleaceae) és Anemone (Ranunculaceae). Kártétel: A Mediterráneumban általában 3 lárvageneráció fejlődik, és mindegyik a fa más részén okoz kárt. Az első generáció hernyói a virágokat támadják meg (április - június), néhol 90-95%-os kárt is okozva. A második generáció a formálódó kis bogyókon él. Ez a károsítás is jelentős lehet. A harmadik generáció lárvái...
Tápnövénye: a lárva (= drótféreg) a kukorica, gabonafélék, napraforgó, cukorrépa, burgonya, más fűfélék és számos más növény, mint pl. paradicsom gyökereit károsítja. Kárkép: a drótférgek a talajban a gyökerekbe lyukakat rágnak, a kisebb gyökérágakat teljesen felélik, a csírázó magokat is elpusztítják. A kárkép függ a talaj típusától és a megtámadott növénytől. A károsítást jelezheti a hiányos kelés (kukorica), sérült csíranövenyek, a földfeletti részek sárgulása. Az A. litigiosus...
A lárva tápnövénye: A D. suzukii vad és termesztett gyümölcsöket egyaránt károsít. A lárva tápnövénye: cseresznye, szamóca, szeder, málna, egres, ribizli, áfonya, szilva, őszibarack, nektarin, sárgabarack, kivi, szőlő, som, bodza. A lágy héjú gyümölcsöket támadja, a keményebb héjúakba akkor petézik, ha már sérült a héj. A pettyes szárnyú muslica invazív kártevő, igen gyorsan szaporodik. A csapdához az üzemeltetéshez szükséges összes alkatrészt szállítjuk, de a csapda tartályába a 2-3 dl-nyi...
Tápnövénye: repce, fehér vagy angol mustár, tarlórépa, káposztafélék, továbbá más keresztesvirágú növények. Kárképe: a bogár a bimbós állapotban levő repcevirágon a peterakás céljából a bimbóba oldalt berág, károsítva a virág generatív szerveit, majd az egész bimbó elszárad és lehull, a virágnyelek felkopaszodnak. A kinyílt virágokban elsősorban virágport fogyaszt. A kifejlett bogár a legkülönfélébb virágokon táplálkozhat.
Tápnövényeik: a keresztesvirágú növények, repce, káposztafélék (pl.: karfiol, karalábé, fejeskáposzta, stb.), fehér mustár, retek, karalábé, stb. Kárképük: fő kártételük, hogy a becőben (C. assimilis), a levélnyélben és a repceszár belsejében (C. quadridens, napi) fejlődnek lárváik, de az imágók is károsíthatnak a virágok furkálásával illetve kis mértékben a hámozgatással. A károsodott becő jelentős termésveszteség mellett korábban érik, kovad, magtermése pereg. A károsodott szár belseje...
A hernyó tápnövénye: repce, káposztafélék, továbbá más keresztesvirágú zöldség- és szántóföldi növények. Kárképe: a fiatal korukban sárgászöld, kifejlett korukban vörösbarna hernyók, melyek csoportosan élnek, összeszövik a repcevirágok becőit, rajtuk kerek lyukakat rágnak, a magot kirágják („furulyás becő”). A magnak termesztett retken és káposztán is hasonló kárt okoznak.
ápnövénye: kukorica, gabonafélék, napraforgó, cukorrépa, burgonya, pázsitfüvek, ezenkívül számos más növény, pl. a paradicsom gyökerét is megtámadhatja. Kárképe: a bogarak a pázsitfűfélék leveleivel, ill. az ernyősvirágzatúak virágporával táplálkoznak. A fő kárt a lárva, az ún. drótféreg okozza: a talajban a csírázó magvakat és a növények gyökereit eszi. A tünetek a megtámadott növényfajtól és a talajtípustól függően változatosak: pl. a hiányos kelés (kukorica), az átfúrt szikleveles, csírázó...
A hernyó tápnövénye: piros és fekete ribiszke (ribizli), aranyribiszke, köszméte. Kárképe: a hernyó a hajtások, vesszők b elsejében rágva károsít, melynek hatására a bokrok legyöngülnek, a vesszők letörnek, nem hajtanak ki, esetleg az egész bokor elpusztul. Sokszor a lombfelület egy része korán elsárgul, lehull. A fertőzött vesszők rosszul teremnek, a fürtök csak részben érnek be; minőségi és mennyiségi termésveszteség egyaránt észlelhető.
A hernyó tápnövénye: saláta, káposztafélék, cukorrépa, mák, más (főként keresztes) kultúrnövény. Kárképe: a saláta- bagolylepke hernyójának évente két kártételi időszaka van, május végén - júniusban, ill. júliustól késő őszig. A fiatal hernyók a leveleken hámozgatnak, a nagyobbak berágják magukat a káposztafejek, vagy egyéb növényi részek belsejébe. Kártétele hasonlít a káposzta-bagolylepke (M. brassicae) kártételéhez, általában azzal együtt lép fel.
A hernyó tápnövénye: gyümölcsfák. Kártételével elsősorban erdő közelében levő gyümölcsösben lehet számolni. Általában más téliaraszoló fajokkal együtt lép fel. Erdőben tölgy, nyár, nyír, de egyéb lombosfán és cserjén is megél. Kárképe: a tavasszal kikelő hernyók kívülről rágják ki a rügyeket, majd a fakadó virágokat, leveleket károsítják. A későbbiekben karéjozva rágják a már kifejlett leveleket.
A puszpáng (buxus) behurcolt kártevője. Hazánkban elterjedt, lombkártételével a buxus bokor hirtelen leromlását vagy akár pusztulását okozza.
Tápnövénye: a bogár mindenféle gyümölcsfa (körte, őszibarack), szelídgesztenye, dísznövények (pl. pünkösdi rózsa) virágának elpusztításával okoz kárt. Gyakran károsít gabonafélék, elsősorban a rozs virágzó kalászain, de szívesen táplálkozik a keresztes és fészkesvirágú lágyszárú növényeken is. A bogár a porzókat, a sziromleveleket és a bibét megrágva meddővé teszi a virágot. Nem csak a kinyílt virágokat, hanem a bimbókat is károsíthatja. A lárva (pajor) talajlakó; korhadó növényi részekkel...
Tápnövénye: kukorica, gabonafélék, napraforgó, cukorrépa, burgonya, pázsitfüvek, valamint számos más növény, pl. paradicsom. Kárképe: a kárt a lárva - a drótféreg – okozza: a talajban a csírázó magvakat és a növények gyökereit eszi. A tünetek a megtámadott növényfajtól és a talajtípustól függően változatosak: pl. a hiányos kelés (kukorica), az átfúrt szikleveles, csírázó mag, a megrágott gyökér, a növény föld feletti részeinek sárgulása. A sötét pattanót az ország középső és keleti részein...
Dél-Amerikában a kukoricán kívül szóját, burgonyát és más termesztett növényeket károsít. Jelenleg hazánkban nem honos, de nem zárható ki az Európába való behurcolása. Csapdánkat virág-illatanyagos csalétekkel szállítjuk, tehát hímeket és nőstényeket is fog.
Tápnövénye: kukorica, gabonafélék, napraforgó, cukorrépa, burgonya, pázsitfüvek, de pl. a paradicsom is. Kárképe: a bogarak a fűfélék leveleivel, az ernyősvirágzatúak virágporával táplálkoznak. A fő kárt a lárva, az ún. drótféreg okozza: a talajban a csírázó magvakat és a növények gyökereit eszi. A tünetek a megtámadott növényfajtól és a talajtípustól függően változatosak: pl. hiányos kelés (kukorica), átfúrt szikleveles, csírázó mag, megrágott gyökér, a növény föld feletti részeinek...
A hernyó tápnövénye: gyümölcsfák. Kártételével elsősorban erdő közelében levő gyümölcsösben lehet számolni. Általában más téliaraszoló fajokkal együtt lép fel. Erdőben a tölgy, nyár, de egyéb lombosfán is megél. Kárképe: a tavasszal kikelő hernyók kívülről rágják ki a rügyeket, majd a hajtáson ülve károsítják a fakadó virágokat, leveleket. A későbbiekben karéjozva rágják a már kifejlett leveleket.
A hernyó tápnövénye: gyümölcsfák. Kártételével főleg erdő közelében levő gyümölcsösben lehet számolni. Általában más téliaraszoló fajokkal együtt lép fel. Erdőben tölgy, nyír, de egyéb lombosfákon, cserjéken is megél. Kárképe: a tavasszal kikelő hernyók kívülről rágják a rügyeket, majd a hajtáson ülve károsítják a fakadó virágokat, leveleket. Később karéjozva rágják a kifejlett leveleket; tarrágást is okozhatnak!
Tápnövény: vadgesztenye (Aesculus hippocastanum)
A hernyó tápnövénye: dohány, cukorrépa, kukorica, napraforgó, őszi vetések, paprika, paradicsom, gyökérzöldségek, egyéb szántóföldi és zöldségnövények. Kárképe: a vetési bagolylepke a legkülönfélébb termesztett és vadon termő növényeken megél. A fiatal hernyók kezdetben a leveleken hámozgatnak, később fénykerülővé válnak, a talajba vonulnak és a fiatal növényeket a talaj felszínén, ill. 1-2 cm-rel fölötte, teljesen átrágják, amelytől azok elpusztulnak. A kártétel ilyen formája leggyakoribb az...