csapda
A csapdákat egységcsomagonként szállítjuk. A csalival ellátott csapdák egységcsomagjai 2 csapdát tartalmaznak. A színcsapdák egységcsomagjai a jelöléstől függően 2 vagy 10 csapdából állnak.
A hernyó tápnövénye: akác, borsó, szója, csillagfürt, bab és más hüvelyesek. Kárképe: a károsított terméshüvelyben a magvak rágottak, a fertőzött hüvelyek belsejét a hernyó szövedékkel tölti ki, melyen az ürülékszemcsék megtapadnak. A borsószemeken nagy felületű, sekély rágásnyomok láthatók, a zsenge magvakat a fejlettebb hernyók teljesen elpusztítják.
A hernyó tápnövénye: alma, körte, birs, szilva. Kárképe: jelentős károkat okoz - elsősorban friss telepítésű - almásainkban országszerte. A megtámadott törzs- vagy ágrészeken törmelékbe tapadt, barna ürülékszemcsék láthatók. A hernyó járatait a kéreg szöveteiben készíti. Károsítása következtében az ágak gyengülnek, letörhetnek, a kéreg sebgyógyulása elhúzódik és azon más kórokozók telepedhetnek meg, mint pl. a rákos kéregelhalást okozó Nectria galligena sebparazita gomba.
A hernyó tápnövénye: alma, körte, birs, szilva. Kárképe: jelentős károkat okoz - elsősorban friss telepítésű - almásainkban országszerte. A megtámadott törzs- vagy ágrészeken törmelékbe tapadt, barna ürülékszemcsék láthatók. A hernyó járatait a kéreg szöveteiben készíti. Károsítása következtében az ágak gyengülnek, letörhetnek, a kéreg sebgyógyulása elhúzódik és azon más kórokozók telepedhetnek meg, mint pl. a rákos kéregelhalást okozó Nectragalligena sebparazita gomba.
A "BISZEX" csapda egyaránt alkalmas almamoly, almafaszitkár, rügysodró tükrösmoly és gesztenyemoly fogására!A csalétke NEM feromon, hanem táplálkozási attraktáns, emiatt a csapda nőstényeket és hímeket is fog.Az almafaszitkár ellen légtértelített területeken az almafaszitkár előfordulásának illetve rajzáskövetésének a vizsgálatára sokkal inkább alkalmas, mivel légtértelítés mellett a feromoncsapdák nem vagy nem megfelelően működnek.A fogott nőstények lehetőséget biztosítanak - a csak hímeket...
A hernyó tápnövénye: alma, őszibarack, kajszi. Kárképe: tavasszal a rügyek kiodvasítása, a fiatal hajtások összeszövése, rágása, a nyár második felében a terméshez szőtt levél alatt a gyümölcs felületén szabálytalan rágáskép látható. Különösen a hűvös nyarú években okoz nagy károkat.
A hernyó tápnövénye: alma, körte, szilva, naspolya. Kárképe: a lárva a levelekben sátoraknát készít, mely először a levél fonákán látható. Az akna ellipszis alakú, 1,5 - 2,5 cm hosszú, 5-8 mm széles, zömmel erek által határolt. A hernyó ürüléke sötét csomóként látható az akna végében. Az erős fertőzést nagymérvű lombhullás követheti.
A hernyó tápnövénye: alma, körte, birs, szilva, cseresznye, mandula, naspolya. Kárképe: a lárva foltaknát készít a levélben. Az akna eleinte vörösesbarna, majd ezüstösen csillog, körkörös vagy ovális. Közepén egy hosszúkás, barnás színű belső folt alakul ki. A kifejlett akna ráncos felületű, sárgásfehér színű. Az erősen fertőzött levelek barnulnak, idő előtt lehullanak.
A hernyó tápnövénye: alma, körte, meggy, szilva, esetleg kajszi. Kárképe: a fiatal hernyó az epidermisz rétegek között rág szabálytalan, áttetsző aknát, amely 9 mm2 nagyságú is lehet. Később a levél fonákán hámozgat, de meghagyja a főbb ereket és a felső epidermiszt. Ha két levél lappal egymáshoz ér, akkor közöttük az alsó levélnek a felszíni, a felső levélnek a fonáki epidermiszét fogyasztja el. E hámozó rágás mozaikszerű hiánynak tűnik.
A hernyó tápnövénye: alma, birs. Kárképe: hernyója a levéllemezben aknáz. Aknája kígyózó, viszonylag rövid, kevésbé kanyargós. A kezdeti aknajárat a lárva növekedésével egyre szélesebb lesz,az ürülék a járat középvonalában helyezkedik el. A bábozódás előtt elhagyott aknák hossza kb. 3 - 5 cm.
A hernyó tápnövénye: alma, szilva. Kárképe: a gyümölcs felszínére rakott petékből a kikelő kis hernyó berágja magát a héj alá, ahol körkörös járatok kirágásával folytatják kártételüket. Később berágnak egészen a magházba, ahol a magokat is megeszik.
A hernyó tápnövénye: alma, körte, birs, dió, naspolya. Kárképe: általában a csésze, v. a kocsány melletti befurakodási nyílástól a magházig terjedő járatot készít, a károsított gyümölcs fejlődésben megáll és idő előtt lehullik.
Speciális esetekre, LÉGTÉRTERÍTETT ÜLTETVÉNYEK MONITOROZÁSÁRA JAVASOLT. Ilyen cél nélkül, alapesetben javasoljuk a BISZEX jelölés nélküli, azaz feromoncsapdát.A CSALOMON "BISZEX" csapda egyaránt alkalmas almamoly, almafaszitkár, rügysodró tükrösmoly és gesztenyemoly fogására!A csalétke NEM feromon, hanem táplálkozási attraktáns, emiatt a csapda nőstényeket és hímeket is fog.Minél magasabban, lehetőleg a felső ágemeletekre kihelyezve a legeredményesebb a csapdázás!Az almamoly ellen...
Tápnövénye: a bogarak kárt elsősorban virágok, rózsa, nőszirom, más dísznövények, stb.) megrágásával okoz. Az utóbbi években egyre több helyről jelezték ezen kívül károsítását éredő őszibarackon és kajszin is. A bogarak a gyümölcs héja alá lyukat rágnak, így felületes szemlélő nem is veszi észre, hogy a gyümölcs "lyukas". A lárva (pajor) talajlakó; korhadó növényi részekkel táplálkozik, kárt nem okoz. A csapda csalétke mindkét fajt hasonló jól fogja.
A hernyó tápnövénye: gyümölcsfák. Kártételével elsősorban erdő közelében levő gyümölcsösökben lehet számolni. Általában más téliaraszoló fajokkal együtt lép fel. Erdőben tölgy, nyír, ill. megél egyéb lombosfán és cserjén is. Kárképe: a tavasszal kikelő hernyók kívülről rágják meg a rügyeket. Majd a hajtáson ülve károsítják a fakadó virágokat, leveleket. Később karéjozva rágják a már kifejlett leveleket.
A hernyó tápnövénye: gyümölcsfák. Kártételével elsősorban erdő közelében levő gyümölcsösökben lehet számolni. Általában más téliaraszoló fajokkal együtt lép fel. Erdőben tölgy, nyír, ill. megél egyéb lombosfán és cserjén is. Kárképe: a tavasszal kikelő hernyók kívülről rágják meg a rügyeket. Majd a hajtáson ülve károsítják a fakadó virágokat, leveleket. Később karéjozva rágják a már kifejlett leveleket.
A hernyó tápnövénye: elsősorban raktári kártevő, ahol a gabonaféléket, az őrleményeket, aszalt gyümölcsöt, mogyorót, szárított zöldséget, dohányt károsítja, ill. a gyógy- és fűszernövényeket, édesipari termékeket, pl. a csokoládét is. Kárképe: károsítására jellemző a hernyó által készített sűrű, ürülékcsomókkal teli fonadék.
A hernyó tápnövénye: elsősorban raktári kártevő, ahol a gabonaféléket, az őrleményeket, aszalt gyümölcsöt, mogyorót, szárított zöldséget, dohányt károsítja, ill. a gyógy- és fűszernövényeket, édesipari termékeket, pl. a csokoládét is. Kárképe: károsítására jellemző a hernyó által készített sűrű, ürülékcsomókkal teli fonadék.
Tápnövénye: kőris fajok (A. planipennis) és más fafajok (pl. tölgy)
A hernyó tápnövénye: őszibarack, kajszi, mandula, szilva. Kárképe: tavasszal a rügyeket kiodvasítja, majd a hajtásokbelsejében rág és így a fiatal őszibarack hajtások elhalnak, belsejükben hosszanti járat van. Nyáron a károsított gyümölcs kocsány melletti részén mézgafolyás található, alatta a mag környékére húzódó járattal.
A hernyó tápnövénye: nyárfa (valamennyi hazai fajta), fűzfa. Kárképe: a hernyó az ág belsejében rág. A kis hernyók rágcsáléka finom porszerű, barna és nedves. A vékony gallyakon a károsítás során gubacsszerű dudorok keletkeznek. Ezek a gubacsok - ellentétben a kis nyárfacincér gubacsától - féloldalasak, és nem viselnek patkó alakú rágásképet. A kifejlett hernyó a gubacstól felfelé a bélben, majd a fatestben rág. Ezenkívül károsíthat a törzsön is, ilyenkor azonban gubacs nem keletkezik. A...
A hernyó tápnövénye: nyárfa (valamennyi hazai fajta), fűzfa. Kárképe: a hernyó az ág belsejében rág. A kis hernyók rágcsáléka finom porszerű, barna és nedves. A vékony gallyakon a károsítás során gubacsszerű dudorok keletkeznek. Ezek a gubacsok - ellentétben a kis nyárfacincér gubacsától - féloldalasak, és nem viselnek patkó alakú rágásképet. A kifejlett hernyó a gubacstól felfelé a bélben, majd a fatestben rág. Ezenkívül károsíthat a törzsön is, ilyenkor azonban gubacs nem keletkezik. A...
A hernyó tápnövénye: borsó, bükköny és lednek fajok. Kárképe: a kis hernyók befúrják magukat a hüvelytermésbe. A rágási nyílás gyorsan beheged, de egy fekete tűszúrásnyi folt továbbra is látható marad. A borsóhüvely belseje a növény védekezési reakciója eredményeképpen fehéresen megszöszösödik. A hernyó ezután a fejlődő borsószemekbe üregeket rág, majd teljesen kieszi a mag belsejét. Egy hernyó kb. 2 magot képes elpusztítani. Az akácmoly szintén a borsó hüvelyében károsít, de rendszerint...
Tápnövénye: a bogár kárt az alma, cseresznye, meggy, szamóca (földieper) továbbá mindenféle gyümölcsfa virágának elpusztításával okoz. Gyakran károsít gabonafélék, elsősorban a rozs virágzó kalászain, de szívesen táplálkozik a keresztes és fészkesvirágú lágyszárú növényeken is. A bogár a porzókat, a sziromleveleket és a bibét megrágva meddővé teszi a virágot. Nem csak a kinyílt virágokat, hanem a bimbókat is károsíthatja. A lárva (pajor) talajlakó; korhadó növényi részekkel táplálkozik, kárt...
A hernyó tápnövénye: burgonya, dohány, de megél padlizsánon, paradicsomon, paprikán és számos rokon gyomnövényen is. Kárképe: a kis hernyók aknáznak, majd később járatokat rágnak a levelekbe, szárba, illetve a burgonyagumóba. A járat bejáratát a gumón kezdetben vörhenyes folt jelzi, később a gumó felszinén összegyűlő ürülék jelzi a kártételt. A hernyó járatai utat nyitnak mikrobiáis fertőzéseknek, és a gumók elrothadnak. Raktározott burgonya 1-2 hónap alatt teljesen tönkremehet a burgonyamoly...
A hernyó tápnövényei: szántóföldi és zöldségnövények, komló, kender, szőlő, cukorrépa, napraforgó, pillangósok, dísz- és gyógynövények, stb. Kárképe: a legkülönfélébb termesztett és vadon termő növényeken tavasszal az áttelelő nagy hernyók különösen érzékeny károkat okoznak a zöld részek lerágásával. Szőlőben a rügyek 50%-át is elpusztíthatják. Gyakran egyéb bagolylepke fajok társaságában károsít (pl. saláta bagolylepke, lóhere bagolylepke).
A hernyó tápnövényei: szántóföldi és zöldségnövények, komló, kender, szőlő, cukorrépa, napraforgó, pillangósok, dísz- és gyógynövények, stb. Kárképe: a legkülönfélébb termesztett és vadon termő növényeken tavasszal az áttelelő nagy hernyók különösen érzékeny károkat okoznak a zöld részek lerágásával. Szőlőben a rügyek 50%-át is elpusztíthatják. Gyakran egyéb bagolylepke fajok társaságában károsít (pl. saláta bagolylepke, lóhere bagolylepke).
Tápnövénye: a hernyó a citrusféléken, úgymint citrom, narancs, mandarin, stb. károsít, leginkább a Citrus limonum és C. decumana fajokat kedveli. A lárvák a virágokon, fiatal gyümölcsrügyeken egyaránt kárositanak, ritkábban az érett gyümölcsöt is megtámadják. A frissen és fejlődő gyümölcsökön kikelt kis hernyó befúrja magát a rügy szövetei közé. Amikor egy rüggyel végzett, másikba vonul át. A károsított rügyek kiszáradnak. A kis gyümölcsöket a rügyekhez hasonló módon károsítja, ennek...
Tápnövénye: a hernyó a citrusféléken, úgymint citrom, narancs, mandarin, stb. károsít, leginkább a Citrus limonum és C. decumana fajokat kedveli. A lárvák a virágokon, fiatal gyümölcsrügyeken egyaránt kárositanak, ritkábban az érett gyümölcsöt is megtámadják. A frissen és fejlődő gyümölcsökön kikelt kis hernyó befúrja magát a rügy szövetei közé. Amikor egy rüggyel végzett, másikba vonul át. A károsított rügyek kiszáradnak. A kis gyümölcsöket a rügyekhez hasonló módon károsítja, ennek...
A lárva tápnövénye: meggy, cseresznye.Kárképe: a "kukacos" cseresznye. A gyümölcs a mag körül pépes állományú, ez tapintással észlelhető. A mag közelében lelhetjük meg a fehér, kb. 5 mm-es nyüvet.Az európai cseresznyelégy a meggy és cseresznye termesztés meghatározó kártevője, védekezés nélkül 50 - 100%-os kár is bekövetkezhet! vagy A lárva tápnövénye: a közönséges dió és nálunk ritkább, rokon fajai, így a fekete dió, a kaliforniai dió és az észak-kaliforniai fekete dió. Egyes amerikai...
A darazsak általában ragadozók, de édes nedvekre is szükségük van, ezért az érett gyümölcsöket kikezdik, kirágják. Gazdasági kárt ezzel okoznak. Főként a szőlőt, körtét károsítják, de a szilvát, barackot, almát is. A darázscsaládok gyümölcséréskor érik el legnagyobb egyedszámukat. Hosszú, száraz ősz esetén magasabb kártétellel számolhatunk.
A hernyó tápnövénye: nyárfa (valamennyi hazai fajta), ritkábban fűz, hárs, kőris, nyír. Kárképe: a hernyó a törzs földközeli részén, a kéreg alatt rág. Nyár-anyatelepeken az idősebb anyatövek fő pusztítója, ahol a gyökfők és gyökér közti részeket rágja össze. Ennek következtében csökken a vesszőhozam, az anya-tövek elpusztulhatnak. Fő károsítására az anyatelepek 4. évében számíthatunk. A hernyók fejlődése hazánkban 2 évig tart.
A hernyó tápnövénye: tölgy, bükk, szelídgesztenye, de kárt okozott már őszibarackban és mandulán is. Legújabban súlyos károkat okozott magyarországi tüskétlen szeder (Rubus) ültetvényekben. Kárképe: a gyökérnyak környékére lerakott tojásokból kikelő hernyók járatokat rágnak a kéreg alatt. Ezáltal a megtámadott növény fejlődése lelassul, senyved, gyorsabban öregszik és végül elpusztul. Tüskétlen szederben már néhány hernyó jelenléte járhat teljes tőpusztulással.
A hernyó tápnövénye: tölgy, bükk, szelídgesztenye, de kárt okozott már őszibarackban és mandulán is. Legújabban súlyos károkat okozott magyarországi tüskétlen szeder (Rubus) ültetvényekben. Kárképe: a gyökérnyak környékére lerakott tojásokból kikelő hernyók járatokat rágnak a kéreg alatt. Ezáltal a megtámadott növény fejlődése lelassul, senyved, gyorsabban öregszik és végül elpusztul. Tüskétlen szederben már néhány hernyó jelenléte járhat teljes tőpusztulással.
Tápnövényük: kukorica, kalászosok, napraforgó, cukorrépa, burgonya, pázsitfüvek, ezenkívül számos más növény, pl. a paradicsom gyökerét is megtámadhatják. Kárkép: A drótféreg: a talajban a csírázó magvakat és a növények gyökereit eszi. A tünetek a megtámadott növényfajtól és a talajtípustól függően változatosak. A drótférgek elleni védekezés a feromoncsapda + drótféregcsapda kombinált előrejelzésén kell, hogy alapuljon. A környéken előforduló kártevő pattanóbogár fajokat és az egyes fajok...
A hernyó tápnövénye: alma, birs, kajszi, szilva, cseresznye, meggy, málna, ribiszke (ribizli), köszméte, szinte valamennyi gyümölcsfa, díszfa, erdei fa és bokor; külföldi adatok szerint a dió, mogyoró, rózsa, citrom, áfonya, sőt a jegenyefenyő is! Kárképe: hernyó alakban telel át, majd tavasszal a rügyeket, később a fejlődő leveleket károsítja. A júniustól augusztusig fejlődő hernyónemzedék lombkárosító.
A hernyó tápnövénye: alma, birs, kajszi, szilva, cseresznye, meggy, málna, ribiszke, köszméte; szinte valamennyi gyümölcsfa, díszfa, erdei fa és bokor. Külföldi adatok többek között megemlítik a diót, mogyorót, rózsát, citromot, áfonyát, sőt a jegenyefenyőt is. Kárképe: az áttelelő hernyó tavasszal a rügyeket, később a fejlődő leveleket rágja. A júniustól augusztusig fejlődő hernyónemzedék lombkárosító.
A hernyó tápnövénye: szőlő. Kárképe: a fakadó rügyek a rügyalapig kirágottak. Ezt mellékrügy¬odvasítás kíséri, mely esetben a szemek egyáltalán nem hajtanak ki. Április végén az új hajtások károsodnak, sokszor csak a hajtástengely marad meg.
A hernyó tápnövénye: szőlő. Kárképe: a fakadó rügyek a rügyalapig kirágottak. Ezt mellékrügy¬odvasítás kíséri, mely esetben a szemek egyáltalán nem hajtanak ki. Április végén az új hajtások károsodnak, sokszor csak a hajtástengely marad meg.
A kukorica kártevője Észak-Amerikában. Jelenleg hazánkban nem honos, de nem zárható ki az Európába való behurcolása. A csapdát kettős, feromon és virág-illatanyagos csalétekkel szállítjuk, tehát hímeket és nőstényeket is fog.
A csalétek a gyűjtőlaphoz csalogatja a környéken repdeső fátyolkákat, s azok – mivel a lap belső felszíne olyan kialakítású, ami a fátyolkákat tojás lerakására készteti – igen sok tojást raknak a gyűjtőlapra. Ennek eredményeképpen nagyságrendekkel nagyobb számú fátyolka lárva pusztítja kikelés után a levéltetveket a lap körzetében, mint távolabbi növényeken.
A hernyó tápnövénye: szántóföldi és zöldségnövények, dohány, cukorrépa, kukorica, napraforgó, őszi vetések, paprika, paradicsom, stb. Kárképe: a vetési bagolylepkééhez hasonló. Többnyire a vetési bagolylepkével együtt, annak kísérőfajaként károsít, a legkülönfélébb termesztett és vadon termő növényeken megél. A hernyók elsősorban a fiatal növények gyökerét rágják meg, amitől a növény nemcsak satnyul, de szél hatására megdől, elpusztul.
A hernyó tápnövénye: szántóföldi és zöldségnövények, dohány, cukorrépa, kukorica, napraforgó, őszi vetések, paprika, paradicsom, stb. Kárképe: a vetési bagolylepkééhez hasonló. Többnyire a vetési bagolylepkével együtt, annak kísérőfajaként károsít, a legkülönfélébb termesztett és vadon termő növényeken megél. A hernyók elsősorban a fiatal növények gyökerét rágják meg, amitől a növény nemcsak satnyul, de szél hatására megdől, elpusztul.
A hernyó tápnövénye: erdeifenyő, egyéb fenyőfélék, Pinus fajok, luc- és vörösfenyő; sőt lombos fák, pl. tölgy- és nyírfa. Főként a csapadékszegény homokon lévő, homogén (elegyetlen és azonos korú) fenyő-állományokban károsít. Kárképe: a fiatal hernyók a zsenge tűlevelekkel táplálkoznak. Emiatt a májusi hajtások lekókadhatnak. Később az öreg tűleveleket is megeszik: fentről kezdve az alapi rész irányába, úgyhogy meghagyják a csonka tűleveleket. A károsítással a külső hajtások felől haladnak a...
A hernyó tápnövénye: erdei- és feketefenyő, más Pinus fajok. Kárképe: a fiatal fák hajtáscsúcsa elpusztul, később az egyik oldalhajtás “helyettesíti”. Maradandó, "S" alakú csúcsfajtás görbülés látható.
A hernyó tápnövénye: szántóföldi és zöldségnövények, burgonya, spárga, gabonafélék, esetenként szőlő is. Kárképe: a hernyók a talajban élnek, és a gumókat és gyökereket támadják meg. Általában hazánkban másodlagos jelentőségű.
Tápnövénye: citrus-félék, kajszi, őszibarack, körte, alma, cseresznye, szilva, szamóca, szőlő, olajfa, banán, paradicsom, kávé, kaktusz (Opuntia), ördögcérna (Lycium hamilifolium), golgotavirág (Passiflora). Kárképe: a fertőzött gyümölcsön a tojásrakás helyén elszíneződött folt jelentkezik, ami kezdetben kúpos, majd bemélyed. Az őszibarack rohadni kezd, a mag körül megbarnul, a gyümölcs puha tapintásúvá váik, majd lehullik. Hazánkban rendszeresen megjelenik a déligyümölcs szállítmányokkal,...
A hernyó tápnövénye: hárs, tölgy, éger, gyertyán, ill. számos erdei fa és bokor. Gyümölcsösben főként szilván, cseresznyén, almán okozhat károkat, elsősorban erdő közeli kertekben. Kárképe: a foltos fésűsbagoly hernyójának évente egy kártételi időszaka van, május végén - júniusban. A fiatal hernyók a leveleken hámozgatnak, a nagyobbak viszont lerágják a leveleket, gyümölcsfákon később a fejlődő kis gyümölcsöket is károsíthatják. A hernyók ragadoznak is; kisebb hernyókat, más lárvákat...
A hernyó tápnövénye: kalászosok, őszibúza, zab, ősziárpa. Kárképe: hazai károsítását 1994-ben észlelték először Székesfehérvár környékén[1]. A sárgászöld kis hernyók először a levél belsejében rágnak, "aknáznak", majd a levél felszínén a hosszában összehajló leveleket finom szövedékkel fonják be. Később behatolnak a kalászba, melynek látható jelei, hogy a kalász kifehéredik, rágcsálékszemcsék jelennek meg rajta és a toklászok állása rendezetlenné válik ("borzas" lesz).
A hernyó tápnövénye: alma, naspolya, illetve számos más erdei bokor, mint pl. galagonyafélék, kökény, berkenye, stb.Kárképe: a kikelő kis hernyó a pete mellett berág a gyümölcs bőrszövetébe. Almán egy darabig kanyargó és elágazó járatot rág a gyümölcs bőrszövete alatt, majd szellőzésre, ill. az ürülék eltávolítására alkalmas nyílást készít. A behatolás alatt a járatok több szintben egymás alatt lehetnek. A hernyó végül ismét a felszín alatt futó járatot készít, majd egy "távozási nyíláson"...
A hernyó tápnövénye: cukorrépa, lóhere, lucerna, borsó, bab, len, dohány, burgonya, káposztafélék, paprika és egyéb szántóföldi, zöldségnövények. Kárképe: a gamma-bagolylepke hazánkban a legkülönfélébb kétszikű termesztett növények kártevőjeként ismert. Kárképe hasonló a lombfogyasztó lepkehernyók általános kárképével. A kis hernyók kártétele eleinte nem feltűnő, a levelek fonákán hámozgatnak és nappal is a növényen tartózkodnak. A nagyobbak kisebb-nagyobb lyukakat rágnak; tömeges...
A hernyó tápnövénye: cukorrépa, lóhere, lucerna, borsó, bab, len, dohány, burgonya, káposztafélék, paprika és egyéb szántóföldi, zöldségnövények. Kárképe: a gamma-bagolylepke hazánkban a legkülönfélébb kétszikű termesztett növények kártevőjeként ismert. Kárképe hasonló a lombfogyasztó lepkehernyók általános kárképével. A kis hernyók kártétele eleinte nem feltűnő, a levelek fonákán hámozgatnak és nappal is a növényen tartózkodnak. A nagyobbak kisebb-nagyobb lyukakat rágnak; tömeges...
A szelídgesztenye fontos gyümölcskártevője. Hazánk minden gesztenyetermesztő vidékén gyakori.
A CSALOMON "BISZEX" csapda egyaránt alkalmas almamoly, almafaszitkár, rügysodró tükrösmoly és gesztenyemoly fogására!A csalétke NEM feromon, hanem táplálkozási attraktáns, emiatt a csapda nőstényeket és hímeket is fog.Minél magasabban, lehetőleg a felső ágemeletekre kihelyezve a legeredményesebb a csapdázás!A fogott nőstények lehetőséget biztosítanak - a csak hímeket fogó feromoncsapdákhoz képest - további következtetések levonására (pl.: fekunditás- illetve fertilitásvizsgálatok).Amennyiben...
A hernyó tápnövénye: tölgy, alma, szilva, cseresznye. Kárképe: a rügyek kiodvasítása, később a levelek pusztítása, majd tömeges felszaporodás esetén a növényzet tarrágása.
A hernyó tápnövénye: tölgy, alma, szilva, cseresznye. Kárképe: a rügyek kiodvasítása, később a levelek pusztítása, majd tömeges felszaporodás esetén a növényzet tarrágása.
A hernyó tápnövénye: hazánkban a kukorica, dohány, paradicsom, paprika, kender, bab, lucerna és egyéb szántóföldi, valamint zöldségnövények, muskátli, szegfű, krizantém, míg őshazájában (Eurázsia, Afrika és Ausztrália trópusi, szubtrópusi és mediterrán vidékein) elsősorban a gyapot. Kárképe: a hernyók előszeretettel rágják be magukat a termésbe, hazánkban pl. a kukoricacsövekbe, erről a csuhéleveleken lévő kis kerek lyuk árulkodik. A csőben a hernyó egész sorokban rágja ki a szemeket. A lepke...
A hernyó tápnövénye: hazánkban a kukorica, dohány, paradicsom, paprika, kender, bab, lucerna és egyéb szántóföldi, valamint zöldségnövények, muskátli, szegfű, krizantém, míg őshazájában (Eurázsia, Afrika és Ausztrália trópusi, szubtrópusi és mediterrán vidékein) elsősorban a gyapot. Kárképe: a hernyók előszeretettel rágják be magukat a termésbe, hazánkban pl. a kukoricacsövekbe, erről a csuhéleveleken lévő kis kerek lyuk árulkodik. A csőben a hernyó egész sorokban rágja ki a szemeket. A lepke...
A hernyó tápnövénye: az ipszilon bagolylepke polifág faj, hernyója a legkülönfélébb termesztett és vadon élő növényeken megél, mint pl. gabonafélék, kukorica, hagyma, dohány, gyapot, cukorrépa, burgonya, káposztafélék, hüvelyesek, stb.
A hernyó tápnövénye: káposztafélék, cukorrépa, fejessaláta, len, kender, komló, paraj, ricinus, kukorica, borsó, bükköny, mák, sóska, dohány, paradicsom, paprika, továbbá más (keresztes és pillangós) zöldség- és szántóföldi növények, ill. dísz- és gyógynövények, sőt néha szőlő és egyes gyümölcsfák. Kárképe: hernyójának, főként az őszi második nemzedék hernyóinak kárképére (káposztán) jellemző, hogy a fej nedvdús levelei között rágnak és befurakodnak egészen a fej belsejébe. A nedves...
Tápnövényük: keresztesvirágú növények, pl. káposztafélék, (karfiol, karalábé, fejeskáposzta, stb.) retek, torma, káposztarepce, tarlórépa, mustár, stb. A muharbolha (Ph. vittula) egyszikű termesztett növényeket, így a kukoricát, és a gabonaféléket is károsítja. Kárképük: A fő károsítók a kifejlett bogarak, amelyek csoportos tavaszi károsításuk során jellegzetes apró lyukakat rágnak a növények sziklevelén, vékony szárrészein, majd folytatják a károsítást a leveleken. A kártétel következtében a...