ragacsos csapda, 2. oldal
Tápnövénye: alma, kajszi, más gyümölcs- és erdei fák, megél a szőlőn, bodzán, kivételesen fenyőféléken és tujákon is. Kárképe: a megtámadott fák kérgén apró kerek lukak láthatók. Járatait nem a kéreg és a fatest határán, hanem magában a fatestben késziti. Az anyajárat egyenesen hatol a fatestbe, majd kettéágazik az évgyűrűk mentén, és vízszintesen körbemegy. A vízszintes anyajáratból másodlagos anyajáratok indulnak ki, le- vagy felfelé, a főjáratra merőlegesen. Fiatal fákon a vizszintes járat...
A hernyó tápnövénye: lucerna, vöröshere. Kárképe: karéjosan kirágott levél, hajtásvég és virág; súlyosabb esetben lekopaszodott, tarra rágott szár.A feromoncsapdát 0,5-1 m magasan, ill. a lucerna felső szintjének magasságába tegyük ki. A csapdázás megkezdésének szokásos időpontja április eleje.
A hernyó tápnövénye: elsősorban raktári kártevő, ahol a szárított gombát, gyógynövényeket, aszalt gyümölcsöt, parafát stb. károsítja. A gabonamagvak közül a búzát és a rozsot kedveli. A szalámin növekedő nemes penészben is megtelepszik. Kárképe: a hernyók károsításának biztos jele (pl. gabona garmadákon), hogy ezek felső rétegét finom szövedékkel szövik össze; ez alatt rágják a terményt. Szemcsés ürülékük tovább szennyez; erősebb fertőzés dohosodást okozhat. Kártételük főkéntpáratelt...
A hernyó tápnövénye: cukorrépa, takarmány- és mángoldrépa, cékla, de a vadon élő répa (Beta) fajok is. Kárképe: a kis hernyó a levélen hámozgat, majd a levélnyélbe és a szívlevelek közé húzódik. Száraz, meleg nyarakon a répafejbe és -testbe fúrja be magát. Károsítását kezdetben az összesodrott levelek fodrosodása, majd a szivar alakúra összesodrott szívlevelek megbarnulása, feketedése jelzi. A sérült idősebb levelek letörnek, a taposás látszatát keltve. Maghozó répákon előfordulhat, hogy a...
Tápnövény: repce (őszi és tavaszi egyaránt), maghozó káposztafélék, de más keresztesvirágúnövényeken is megél
A hernyó tápnövénye: piros és fekete ribiszke (ribizli), aranyribiszke, köszméte. Kárképe: a hernyó a hajtások, vesszők b elsejében rágva károsít, melynek hatására a bokrok legyöngülnek, a vesszők letörnek, nem hajtanak ki, esetleg az egész bokor elpusztul. Sokszor a lombfelület egy része korán elsárgul, lehull. A fertőzött vesszők rosszul teremnek, a fürtök csak részben érnek be; minőségi és mennyiségi termésveszteség egyaránt észlelhető.
A hernyó tápnövénye: alma, birs, kajszi, szilva, cseresznye, meggy, málna, köszméte, ribiszke, szeder. Kárképe: a kis hernyó a rügyekben károsít, azok torzan fakadnak, a levelek összesodrottak. Virágzáskor a hernyó a termőrészekkel táplálkozik, a szirmokat összeszövi, így azok nem bomlanak ki, hanem megbarnulnak. Később a leveleket tölcsérszerű szivarrá szövi össze.
A hernyó tápnövénye: alma, naspolya, kajszi, őszibarack, szilva, cseresznye, meggy, málna, szamóca. Külföldi adatok szerint megtalálták még mandulán, köszmétén, sőt rózsán is. Kárképe: a fiatal hernyó a koronában telel át. Tavasszal a virágrügyeket károsítja. A megtámadott hajtást összeszövi, mely emiatt torzan fejlődik. A nyári hernyónemzedék a levelek fonákán hámozgat a laza szövedék védelme alatt. Később a hernyók a gyümölcskezdeményt is megrágják.
A CSALOMON "BISZEX" csapda egyaránt alkalmas almamoly, almafaszitkár, rügysodró tükrösmoly és gesztenyemoly fogására!A csalétke NEM feromon, hanem táplálkozási attraktáns, emiatt a csapda nőstényeket és hímeket is fog.Minél magasabban, lehetőleg a felső ágemeletekre kihelyezve a legeredményesebb a csapdázás!Az almamoly ellen légtértelített területeken a rügysodró tükrösmoly előfordulásának illetve rajzáskövetésének a vizsgálatára sokkal inkább alkalmas, mivel légtértelítés mellett a...
A hernyó tápnövénye: saláta, káposztafélék, cukorrépa, mák, más (főként keresztes) kultúrnövény. Kárképe: a saláta- bagolylepke hernyójának évente két kártételi időszaka van, május végén - júniusban, ill. júliustól késő őszig. A fiatal hernyók a leveleken hámozgatnak, a nagyobbak berágják magukat a káposztafejek, vagy egyéb növényi részek belsejébe. Kártétele hasonlít a káposzta-bagolylepke (M. brassicae) kártételéhez, általában azzal együtt lép fel.
A hernyó tápnövénye: a faj kárt okozhat a pázsitfűféléken (Phleum), kukoricán, de a faj eredeti tápnövényei közé számos más kétszikű (Anemone, Carduus, Centaurea, Lonicera, Plantago, Ranunculus, stb.) tartozik. Hazánkban általában másodlagos jelentőségű kártevő.
A hernyó tápnövénye: lucerna, vöröshere. Kárképe: megrágott levelek, súlyosabb esetben lekopaszodott, tarra rágott szár.
A hernyó tápnövénye: gyümölcsfák. Kártételével elsősorban erdő közelében levő gyümölcsösben lehet számolni. Általában más téliaraszoló fajokkal együtt lép fel. Erdőben tölgy, nyár, nyír, de egyéb lombosfán és cserjén is megél. Kárképe: a tavasszal kikelő hernyók kívülről rágják ki a rügyeket, majd a fakadó virágokat, leveleket károsítják. A későbbiekben karéjozva rágják a már kifejlett leveleket.
A hernyó polifág, leggyakoribb tápnövényei: fás szárú növények, pl. alma, cseresznye, málna, meggy, citrus-fajok, fűz, akác; konyhakerti és szántóföldi növények, pl. sárgarépa, burgonya, kelkáposzta, paradicsom, lóhere; dísznövények, pl. szegfű, rózsa, krizantém, jázmin, orgona, rododendron, levendula, lonc, borostyán, balkáni babérmeggy (Prunus laurocerasus); valamint a kakukkfű, boroszlán, genyőte (Asphodelos), rozmaring, stb. Kárképe: a kis hernyó szövedékével néhány levelet vagy...
A hernyó tápnövénye: alma, körte, birs, kajszi, őszibarack, naspolya, mandula, szilva, cseresznye, meggy, ill. kökény, vadkörte, galagonya, berkenye, madárbirs, sőt tölgy, gyertyán, bükk, éger, juhar, fűz is! Kárképe: hernyó alakban telel. Tavasszal a hernyó - rügyfakadástól virágzásig - a hajtáson készített telelőszövedékekből berágja magát a fejlődő rügyekbe. A megtámadott rügyek csúcsán kisebb-nagyobb szövedékes ürülékcsomók jelennek meg. Később a virág belsejében károsít. Elrágja a bimbók...
A hernyó tápnövénye: szilva, őszibarack, kajszi, dió, alma. Kárképe: a fertőzött gyümölcs korábban színeződik, lilás színt vesz fel, mézga-folyásos, hamarabb lehullik a fáról.
A hernyó tápnövénye: szőlő, málna, szeder, szamóca (földieper), alma, őszibarack. Kárképe: a kis hernyók tavasszal berágnak a rügyekbe, később levélszövedéket szőnek. Ezek a levélgubancok barnává száradnak, melyekbe a nagy lárvák sokszor beleszövik a fejlődő fürtöket is.
A hernyó tápnövénye: cukorrépa, káposztafélék, dohány, szója, lucerna, de számos más növényen is megél. Kárképe: a tarka- kertibagolylepke hernyójának évente két kártételi időszaka van, május végén - júniusban, ill. júliustól késő őszig. A fiatal hernyók a leveleken hámozgatnak, a nagyobbak berágják magukat a káposztafejek, vagy egyéb növényi részek belsejébe. Kártétele hasonlít a káposzta-bagolylepke (M. brassicae), vagy a saláta bagolylepke (M. oleracea) kártételéhez, de hazánkban az eddigi...
A hernyó tápnövénye: szőlő, ribiszke, szamóca (földieper), cseresznye. Kárképe: tavasszal az első hernyólárvák a virágkezdeményeket, fiatal bogyókat szövik össze. Az első lepkenemzedék petéiből kikelő második hernyónemzedék a fejlődő bogyókba rág be, majd a fürt részeit a fehér szövedék alatt fogyasztja. Egy-egy hernyó kifejlődése alatt mintegy tucatnyi bogyót is tönkretehet. A hernyók sokszor a kocsányokat is átrágják és így a fürtrészek leszáradhatnak. Hazánkban a kártevőnek még egy...
A hernyó tápnövénye: tölgy, kökény, gyertyán, hárs, nyír. Kárképe: a leveleket fogyasztja. Elsősorban erdészeti kártevő.
A hernyó tápnövénye: tölgy és rokon lombosfák. Kárképe: a hernyók a levélzet összerágásával okozhatnak kárt. Általában két összeszövött levél között élnek. Elsősorban erdészeti kártvő.
A hernyó tápnövénye: gyümölcsfák. Kártételével elsősorban erdő közelében levő gyümölcsösben lehet számolni. Általában más téliaraszoló fajokkal együtt lép fel. Erdőben a tölgy, nyár, de egyéb lombosfán is megél. Kárképe: a tavasszal kikelő hernyók kívülről rágják ki a rügyeket, majd a hajtáson ülve károsítják a fakadó virágokat, leveleket. A későbbiekben karéjozva rágják a már kifejlett leveleket.
A hernyó tápnövénye: gyümölcsfák, komló, tölgy, sokféle erdei lombosfa, mint fűzek, nyárak, de megél a loncon (Lonicera) is[1]. Kárképe: a tölgyes fésűsbagoly hernyójának évente egy kártételi időszaka van, május - júniusban. A fiatal hernyók a leveleken hámozgatnak, a nagyobbak viszont lerágják a leveleket, később a fejlődő kis gyümölcsöket is károsíthatják. A hernyók éjjel aktívak, ragadoznak is; kisebb hernyókat, más lárvákat is fogyasztanak.
A hernyó tápnövénye: tölgy, gyertyán, mogyoró, bükk, hárs, cseresznye. Kárképe: a levelek átlyuggatottak, kicsipkézettek, később szövedékkel összesodortak. A megrágott barkák a talajra hullnak.
A hernyó tápnövénye: tölgyfajok. Kárképe: a levelek átlyuggatottak, kicsipkézettek, később szövedékkel szivarszerűen összesodortak. Kárképe nagyon hasonlít a tölgyiloncáéhoz (Tortrix viridana, amely fajra szintén kapható feromoncsapda). A két faj leggyakrabban közösen együtt károsít.
A hernyó tápnövénye: gyümölcsfák. Kártételével főleg erdő közelében levő gyümölcsösben lehet számolni. Általában más téliaraszoló fajokkal együtt lép fel. Erdőben tölgy, nyír, de egyéb lombosfákon, cserjéken is megél. Kárképe: a tavasszal kikelő hernyók kívülről rágják a rügyeket, majd a hajtáson ülve károsítják a fakadó virágokat, leveleket. Később karéjozva rágják a kifejlett leveleket; tarrágást is okozhatnak!
Tápnövény: vadgesztenye (Aesculus hippocastanum)
A hernyó tápnövénye: gyümölcsfák, tölgy, sokféle lombosfa, pl. a hárs, de lágyszárúak, így a sóska is. Kárképe: a változékony fésűsbagoly hernyójának évente egy kártételi időszaka van, május - júniusban. A fiatal hernyók a leveleken hámozgatnak, a nagyobbak viszont lerágják a leveleket, később a fejlődő kis gyümölcsöket is károsíthatják. A hernyók ragadoznak is; kisebb hernyókat, más lárvákat is fogyasztanak.
A hernyó tápnövénye: dohány, cukorrépa, kukorica, napraforgó, őszi vetések, paprika, paradicsom, gyökérzöldségek, egyéb szántóföldi és zöldségnövények. Kárképe: a vetési bagolylepke a legkülönfélébb termesztett és vadon termő növényeken megél. A fiatal hernyók kezdetben a leveleken hámozgatnak, később fénykerülővé válnak, a talajba vonulnak és a fiatal növényeket a talaj felszínén, ill. 1-2 cm-rel fölötte, teljesen átrágják, amelytől azok elpusztulnak. A kártétel ilyen formája leggyakoribb az...
