ragacsos csapda
A hernyó tápnövénye: akác, borsó, szója, csillagfürt, bab és más hüvelyesek. Kárképe: a károsított terméshüvelyben a magvak rágottak, a fertőzött hüvelyek belsejét a hernyó szövedékkel tölti ki, melyen az ürülékszemcsék megtapadnak. A borsószemeken nagy felületű, sekély rágásnyomok láthatók, a zsenge magvakat a fejlettebb hernyók teljesen elpusztítják.
A hernyó tápnövénye: alma, körte, birs, szilva. Kárképe: jelentős károkat okoz - elsősorban friss telepítésű - almásainkban országszerte. A megtámadott törzs- vagy ágrészeken törmelékbe tapadt, barna ürülékszemcsék láthatók. A hernyó járatait a kéreg szöveteiben készíti. Károsítása következtében az ágak gyengülnek, letörhetnek, a kéreg sebgyógyulása elhúzódik és azon más kórokozók telepedhetnek meg, mint pl. a rákos kéregelhalást okozó Nectria galligena sebparazita gomba.
A "BISZEX" csapda egyaránt alkalmas almamoly, almafaszitkár, rügysodró tükrösmoly és gesztenyemoly fogására!A csalétke NEM feromon, hanem táplálkozási attraktáns, emiatt a csapda nőstényeket és hímeket is fog.Az almafaszitkár ellen légtértelített területeken az almafaszitkár előfordulásának illetve rajzáskövetésének a vizsgálatára sokkal inkább alkalmas, mivel légtértelítés mellett a feromoncsapdák nem vagy nem megfelelően működnek.A fogott nőstények lehetőséget biztosítanak - a csak hímeket...
A hernyó tápnövénye: alma, őszibarack, kajszi. Kárképe: tavasszal a rügyek kiodvasítása, a fiatal hajtások összeszövése, rágása, a nyár második felében a terméshez szőtt levél alatt a gyümölcs felületén szabálytalan rágáskép látható. Különösen a hűvös nyarú években okoz nagy károkat.
A hernyó tápnövénye: alma, körte, szilva, naspolya. Kárképe: a lárva a levelekben sátoraknát készít, mely először a levél fonákán látható. Az akna ellipszis alakú, 1,5 - 2,5 cm hosszú, 5-8 mm széles, zömmel erek által határolt. A hernyó ürüléke sötét csomóként látható az akna végében. Az erős fertőzést nagymérvű lombhullás követheti.
A hernyó tápnövénye: alma, körte, birs, szilva, cseresznye, mandula, naspolya. Kárképe: a lárva foltaknát készít a levélben. Az akna eleinte vörösesbarna, majd ezüstösen csillog, körkörös vagy ovális. Közepén egy hosszúkás, barnás színű belső folt alakul ki. A kifejlett akna ráncos felületű, sárgásfehér színű. Az erősen fertőzött levelek barnulnak, idő előtt lehullanak.
A hernyó tápnövénye: alma, körte, meggy, szilva, esetleg kajszi. Kárképe: a fiatal hernyó az epidermisz rétegek között rág szabálytalan, áttetsző aknát, amely 9 mm2 nagyságú is lehet. Később a levél fonákán hámozgat, de meghagyja a főbb ereket és a felső epidermiszt. Ha két levél lappal egymáshoz ér, akkor közöttük az alsó levélnek a felszíni, a felső levélnek a fonáki epidermiszét fogyasztja el. E hámozó rágás mozaikszerű hiánynak tűnik.
A hernyó tápnövénye: alma, birs. Kárképe: hernyója a levéllemezben aknáz. Aknája kígyózó, viszonylag rövid, kevésbé kanyargós. A kezdeti aknajárat a lárva növekedésével egyre szélesebb lesz,az ürülék a járat középvonalában helyezkedik el. A bábozódás előtt elhagyott aknák hossza kb. 3 - 5 cm.
A hernyó tápnövénye: alma, szilva. Kárképe: a gyümölcs felszínére rakott petékből a kikelő kis hernyó berágja magát a héj alá, ahol körkörös járatok kirágásával folytatják kártételüket. Később berágnak egészen a magházba, ahol a magokat is megeszik.
A hernyó tápnövénye: alma, körte, birs, dió, naspolya. Kárképe: általában a csésze, v. a kocsány melletti befurakodási nyílástól a magházig terjedő járatot készít, a károsított gyümölcs fejlődésben megáll és idő előtt lehullik.
Speciális esetekre, LÉGTÉRTERÍTETT ÜLTETVÉNYEK MONITOROZÁSÁRA JAVASOLT. Ilyen cél nélkül, alapesetben javasoljuk a BISZEX jelölés nélküli, azaz feromoncsapdát.A CSALOMON "BISZEX" csapda egyaránt alkalmas almamoly, almafaszitkár, rügysodró tükrösmoly és gesztenyemoly fogására!A csalétke NEM feromon, hanem táplálkozási attraktáns, emiatt a csapda nőstényeket és hímeket is fog.Minél magasabban, lehetőleg a felső ágemeletekre kihelyezve a legeredményesebb a csapdázás!Az almamoly ellen...
A hernyó tápnövénye: gyümölcsfák. Kártételével elsősorban erdő közelében levő gyümölcsösökben lehet számolni. Általában más téliaraszoló fajokkal együtt lép fel. Erdőben tölgy, nyír, ill. megél egyéb lombosfán és cserjén is. Kárképe: a tavasszal kikelő hernyók kívülről rágják meg a rügyeket. Majd a hajtáson ülve károsítják a fakadó virágokat, leveleket. Később karéjozva rágják a már kifejlett leveleket.
A hernyó tápnövénye: elsősorban raktári kártevő, ahol a gabonaféléket, az őrleményeket, aszalt gyümölcsöt, mogyorót, szárított zöldséget, dohányt károsítja, ill. a gyógy- és fűszernövényeket, édesipari termékeket, pl. a csokoládét is. Kárképe: károsítására jellemző a hernyó által készített sűrű, ürülékcsomókkal teli fonadék.
A hernyó tápnövénye: őszibarack, kajszi, mandula, szilva. Kárképe: tavasszal a rügyeket kiodvasítja, majd a hajtásokbelsejében rág és így a fiatal őszibarack hajtások elhalnak, belsejükben hosszanti járat van. Nyáron a károsított gyümölcs kocsány melletti részén mézgafolyás található, alatta a mag környékére húzódó járattal.
A hernyó tápnövénye: nyárfa (valamennyi hazai fajta), fűzfa. Kárképe: a hernyó az ág belsejében rág. A kis hernyók rágcsáléka finom porszerű, barna és nedves. A vékony gallyakon a károsítás során gubacsszerű dudorok keletkeznek. Ezek a gubacsok - ellentétben a kis nyárfacincér gubacsától - féloldalasak, és nem viselnek patkó alakú rágásképet. A kifejlett hernyó a gubacstól felfelé a bélben, majd a fatestben rág. Ezenkívül károsíthat a törzsön is, ilyenkor azonban gubacs nem keletkezik. A...
A hernyó tápnövénye: borsó, bükköny és lednek fajok. Kárképe: a kis hernyók befúrják magukat a hüvelytermésbe. A rágási nyílás gyorsan beheged, de egy fekete tűszúrásnyi folt továbbra is látható marad. A borsóhüvely belseje a növény védekezési reakciója eredményeképpen fehéresen megszöszösödik. A hernyó ezután a fejlődő borsószemekbe üregeket rág, majd teljesen kieszi a mag belsejét. Egy hernyó kb. 2 magot képes elpusztítani. Az akácmoly szintén a borsó hüvelyében károsít, de rendszerint...
A hernyó tápnövénye: burgonya, dohány, de megél padlizsánon, paradicsomon, paprikán és számos rokon gyomnövényen is. Kárképe: a kis hernyók aknáznak, majd később járatokat rágnak a levelekbe, szárba, illetve a burgonyagumóba. A járat bejáratát a gumón kezdetben vörhenyes folt jelzi, később a gumó felszinén összegyűlő ürülék jelzi a kártételt. A hernyó járatai utat nyitnak mikrobiáis fertőzéseknek, és a gumók elrothadnak. Raktározott burgonya 1-2 hónap alatt teljesen tönkremehet a burgonyamoly...
A hernyó tápnövényei: szántóföldi és zöldségnövények, komló, kender, szőlő, cukorrépa, napraforgó, pillangósok, dísz- és gyógynövények, stb. Kárképe: a legkülönfélébb termesztett és vadon termő növényeken tavasszal az áttelelő nagy hernyók különösen érzékeny károkat okoznak a zöld részek lerágásával. Szőlőben a rügyek 50%-át is elpusztíthatják. Gyakran egyéb bagolylepke fajok társaságában károsít (pl. saláta bagolylepke, lóhere bagolylepke).
Tápnövénye: a hernyó a citrusféléken, úgymint citrom, narancs, mandarin, stb. károsít, leginkább a Citrus limonum és C. decumana fajokat kedveli. A lárvák a virágokon, fiatal gyümölcsrügyeken egyaránt kárositanak, ritkábban az érett gyümölcsöt is megtámadják. A frissen és fejlődő gyümölcsökön kikelt kis hernyó befúrja magát a rügy szövetei közé. Amikor egy rüggyel végzett, másikba vonul át. A károsított rügyek kiszáradnak. A kis gyümölcsöket a rügyekhez hasonló módon károsítja, ennek...
A lárva tápnövénye: meggy, cseresznye.Kárképe: a "kukacos" cseresznye. A gyümölcs a mag körül pépes állományú, ez tapintással észlelhető. A mag közelében lelhetjük meg a fehér, kb. 5 mm-es nyüvet.Az európai cseresznyelégy a meggy és cseresznye termesztés meghatározó kártevője, védekezés nélkül 50 - 100%-os kár is bekövetkezhet! vagy A lárva tápnövénye: a közönséges dió és nálunk ritkább, rokon fajai, így a fekete dió, a kaliforniai dió és az észak-kaliforniai fekete dió. Egyes amerikai...
A hernyó tápnövénye: tölgy, bükk, szelídgesztenye, de kárt okozott már őszibarackban és mandulán is. Legújabban súlyos károkat okozott magyarországi tüskétlen szeder (Rubus) ültetvényekben. Kárképe: a gyökérnyak környékére lerakott tojásokból kikelő hernyók járatokat rágnak a kéreg alatt. Ezáltal a megtámadott növény fejlődése lelassul, senyved, gyorsabban öregszik és végül elpusztul. Tüskétlen szederben már néhány hernyó jelenléte járhat teljes tőpusztulással.
A hernyó tápnövénye: alma, birs, kajszi, szilva, cseresznye, meggy, málna, ribiszke (ribizli), köszméte, szinte valamennyi gyümölcsfa, díszfa, erdei fa és bokor; külföldi adatok szerint a dió, mogyoró, rózsa, citrom, áfonya, sőt a jegenyefenyő is! Kárképe: hernyó alakban telel át, majd tavasszal a rügyeket, később a fejlődő leveleket károsítja. A júniustól augusztusig fejlődő hernyónemzedék lombkárosító.
A hernyó tápnövénye: alma, birs, kajszi, szilva, cseresznye, meggy, málna, ribiszke, köszméte; szinte valamennyi gyümölcsfa, díszfa, erdei fa és bokor. Külföldi adatok többek között megemlítik a diót, mogyorót, rózsát, citromot, áfonyát, sőt a jegenyefenyőt is. Kárképe: az áttelelő hernyó tavasszal a rügyeket, később a fejlődő leveleket rágja. A júniustól augusztusig fejlődő hernyónemzedék lombkárosító.
A hernyó tápnövénye: szőlő. Kárképe: a fakadó rügyek a rügyalapig kirágottak. Ezt mellékrügy¬odvasítás kíséri, mely esetben a szemek egyáltalán nem hajtanak ki. Április végén az új hajtások károsodnak, sokszor csak a hajtástengely marad meg.
A hernyó tápnövénye: szántóföldi és zöldségnövények, dohány, cukorrépa, kukorica, napraforgó, őszi vetések, paprika, paradicsom, stb. Kárképe: a vetési bagolylepkééhez hasonló. Többnyire a vetési bagolylepkével együtt, annak kísérőfajaként károsít, a legkülönfélébb termesztett és vadon termő növényeken megél. A hernyók elsősorban a fiatal növények gyökerét rágják meg, amitől a növény nemcsak satnyul, de szél hatására megdől, elpusztul.
A hernyó tápnövénye: erdei- és feketefenyő, más Pinus fajok. Kárképe: a fiatal fák hajtáscsúcsa elpusztul, később az egyik oldalhajtás “helyettesíti”. Maradandó, "S" alakú csúcsfajtás görbülés látható.
A hernyó tápnövénye: szántóföldi és zöldségnövények, burgonya, spárga, gabonafélék, esetenként szőlő is. Kárképe: a hernyók a talajban élnek, és a gumókat és gyökereket támadják meg. Általában hazánkban másodlagos jelentőségű.
A hernyó tápnövénye: hárs, tölgy, éger, gyertyán, ill. számos erdei fa és bokor. Gyümölcsösben főként szilván, cseresznyén, almán okozhat károkat, elsősorban erdő közeli kertekben. Kárképe: a foltos fésűsbagoly hernyójának évente egy kártételi időszaka van, május végén - júniusban. A fiatal hernyók a leveleken hámozgatnak, a nagyobbak viszont lerágják a leveleket, gyümölcsfákon később a fejlődő kis gyümölcsöket is károsíthatják. A hernyók ragadoznak is; kisebb hernyókat, más lárvákat...
A hernyó tápnövénye: kalászosok, őszibúza, zab, ősziárpa. Kárképe: hazai károsítását 1994-ben észlelték először Székesfehérvár környékén[1]. A sárgászöld kis hernyók először a levél belsejében rágnak, "aknáznak", majd a levél felszínén a hosszában összehajló leveleket finom szövedékkel fonják be. Később behatolnak a kalászba, melynek látható jelei, hogy a kalász kifehéredik, rágcsálékszemcsék jelennek meg rajta és a toklászok állása rendezetlenné válik ("borzas" lesz).
A hernyó tápnövénye: alma, naspolya, illetve számos más erdei bokor, mint pl. galagonyafélék, kökény, berkenye, stb.Kárképe: a kikelő kis hernyó a pete mellett berág a gyümölcs bőrszövetébe. Almán egy darabig kanyargó és elágazó járatot rág a gyümölcs bőrszövete alatt, majd szellőzésre, ill. az ürülék eltávolítására alkalmas nyílást készít. A behatolás alatt a járatok több szintben egymás alatt lehetnek. A hernyó végül ismét a felszín alatt futó járatot készít, majd egy "távozási nyíláson"...
A hernyó tápnövénye: cukorrépa, lóhere, lucerna, borsó, bab, len, dohány, burgonya, káposztafélék, paprika és egyéb szántóföldi, zöldségnövények. Kárképe: a gamma-bagolylepke hazánkban a legkülönfélébb kétszikű termesztett növények kártevőjeként ismert. Kárképe hasonló a lombfogyasztó lepkehernyók általános kárképével. A kis hernyók kártétele eleinte nem feltűnő, a levelek fonákán hámozgatnak és nappal is a növényen tartózkodnak. A nagyobbak kisebb-nagyobb lyukakat rágnak; tömeges...
A szelídgesztenye fontos gyümölcskártevője. Hazánk minden gesztenyetermesztő vidékén gyakori.
A CSALOMON "BISZEX" csapda egyaránt alkalmas almamoly, almafaszitkár, rügysodró tükrösmoly és gesztenyemoly fogására!A csalétke NEM feromon, hanem táplálkozási attraktáns, emiatt a csapda nőstényeket és hímeket is fog.Minél magasabban, lehetőleg a felső ágemeletekre kihelyezve a legeredményesebb a csapdázás!A fogott nőstények lehetőséget biztosítanak - a csak hímeket fogó feromoncsapdákhoz képest - további következtetések levonására (pl.: fekunditás- illetve fertilitásvizsgálatok).Amennyiben...
A hernyó tápnövénye: tölgy, alma, szilva, cseresznye. Kárképe: a rügyek kiodvasítása, később a levelek pusztítása, majd tömeges felszaporodás esetén a növényzet tarrágása.
A hernyó tápnövénye: hazánkban a kukorica, dohány, paradicsom, paprika, kender, bab, lucerna és egyéb szántóföldi, valamint zöldségnövények, muskátli, szegfű, krizantém, míg őshazájában (Eurázsia, Afrika és Ausztrália trópusi, szubtrópusi és mediterrán vidékein) elsősorban a gyapot. Kárképe: a hernyók előszeretettel rágják be magukat a termésbe, hazánkban pl. a kukoricacsövekbe, erről a csuhéleveleken lévő kis kerek lyuk árulkodik. A csőben a hernyó egész sorokban rágja ki a szemeket. A lepke...
A hernyó tápnövénye: káposzta, ill. káposztafélék, pl. repce, mustár, saláta, torma. Kárképe: a kis hernyó a levél fonáka felől egy kör alakú nyílást készít, melyen keresztül behatol a levél belsejébe, "aknázik". Erről a bejárati nyílásnál felhalmozódó fekete ürülékszemcsék árulkodnak. Később a nagyobb hernyó kimászik a levél felületére, ám továbbra is a levél fonákán maradva, kívülről apró berágásokat készít, azaz "ablakosít". Ilyenkor a felső epidermisz épen marad, ami felülről fehér...
A kávé fontos kártevője Dél-Amerikában és Madagaszkáron. Hazánkban nem honos, és megjelenése sem várható.
A hernyó tápnövénye: meggy, mandula, cseresznye, kajszibarack, körte, őszibarack, szilva. Kárképe: a kéregmolyfertőzés az idősebb fák alsó részének sebzéseiből indul ki és fokozatosan terjed felfelé, a vázágak vastag, alsó részének kérgére. A hernyók a vastagabb kéregben rágják kb. 1 - 1,5 cm hosszú, néhány mm vastagságú járataikat.
A hernyó tápnövénye: meggy, mandula, cseresznye, kajszibarack, körte, őszibarack, szilva. Kárképe: a kéregmolyfertőzés az idősebb fák alsó részének sebzéseiből indul ki és fokozatosan terjed felfelé, a vázágak vastag, alsó részének kérgére. A hernyók a vastagabb kéregben rágják kb. 1 - 1,5 cm hosszú, néhány mm vastagságú járataikat.
A hernyó tápnövénye: alma, körte, cseresznye, szilva, naspolya, birsalma, ill. berkenye, galagonya, szelídgesztenye, nyírfa. Kárképe: a lárvák a levél belsejében járatokat, ún. "aknákat" fúrva eszik ki maguk előtt a zöld szöveteket. Az aknák hosszúak, kanyargósak (kígyózóak), az ereken, sőt magán a főéren is áthaladnak. A kifejlett hernyó akár 10 cm hosszú aknát hagy maga után. Egy levélen több akna is lehet, melytől elszárad a levél.
A hernyó tápnövénye: gyümölcsfák, tölgy, juhar, hárs, szil. Kárképe: a kis fésűsbagoly hernyójának évente egy kártételi időszaka van, május - júniusban. A fiatal hernyók a leveleken hámozgatnak, a nagyobbak viszont lerágják a leveleket, később a fejlődő kis gyümölcsöket is károsíthatják. A hernyók ragadoznak is; kisebb hernyókat, más lárvákat is fogyasztanak.
A hernyó tápnövénye: alma, körte, kajszi, szilva, cseresznye, őszibarack, birs, naspolya, mandula, meggy, málna, ribiszke (ribizli), köszméte. Kárképe: a nyár folyamán elágazó aknák a levélben (a petéből kikelő hernyó rágása); télen szövedéktok a koronában (benne telel át a hernyó); tavasszal rágás a fakadó rügyeken, összesodort friss hajtások(áttelelt, kifejlett hernyó).
A hernyó tápnövénye: cseresznye, alma, de majdnem minden gyümölcsfán megél. Komolyabb kártételével elsősorban erdők közelében levő gyümölcsösökben kell számolni. Erdőben a tölgy, gyertyán mellett szinte valamennyi lombosfát károsítja. Ez a faj egyike leggyakoribb erdészeti kártevőinknek. Kárképe: a tavasszal kikelő hernyók néhány levelet összeszőve rejtekhelyet készítenek maguknak, majd a későbbiekben a fák levelein szabadon fogyasztják a levéllemezt. A károsított levélnek sok esetben csak az...
A hernyó tápnövénye: erdeifenyő, egyéb Pinus fajok. Kárképe: többéves fejlődésű; a fiatal hernyók a rügykoszorú alatt rágnak, ennek következtében gyantafolyás indul meg. Gyantából, rágcsálékból, ürülékből készült gyantagubacsban telel át. A következő évben tovább károsít, végül a gubacs mogyoró nagyságúra nő. A hernyó általában másodszor is áttelel a gubacsban és a harmadik évben bábozódik. Különösen a 6 - 10 éves ültetvényben szaporodik el. Gyakran a fenyőiloncával (Evetria buoliana) közösen...
A hernyó tápnövénye: szőlő. Kárképe: az áttelelő hernyók kora tavasszal előbújnak és a fakadó rügyekbe rágják magukat. A rügyeket kiodvasítva a rügypikkelyek lehullanak; a kártétel olyan, mintha a fiatal hajtást a rügyalapnál elvágták volna. Május folyamán és június elején a szőlő levelén nagy, szabálytalan alakú lyukakat rágnak. Súlyosabb károsításakor tarrágást is észlelhetünk. A nyári lepkerajzás utáni hernyónemzedék kis lárvái a levelek fonákán hámozgatnak. Ezt a kártételt nagyon nehéz...
A hernyó tápnövénye: körte (termesztett és vadkörte egyaránt). Kárképe: a petéből kikelő hernyó a gyümölcs felületén berágja magát, egyenesen a magházig. A járat ürülékmentes. A hernyó kizárólag magvakkal táplálkozik. Kifejlődése után ismét egyenesen a gyümölcs felszínére hatol és a 2-3 mm átmérőjű nyíláson át távozik ("lyukas körte"). Itt a későn érő fajtákon hegszövet alakulhat ki. A fertőzött gyümölcs nem hullik le.
A hernyó tápnövénye: köszméte, ribiszke, szilva, kajszibarack, őszibarack, szelídgesztenye, mogyoró, valamint egyes vadon növő cserjék (vörösgyűrűs som, kecskerágó, kökény). Kárképe: tavasszal az áttelelő hernyók a fakadó rügyeket, majd a leveleket rágják le. Később a már kifejlett levelekből fogyasztanak, amiről lyuggatás illetve szabálytalan alakú rágásnyomok árulkodnak.
A kártevő tápnövénye: kukorica, de néhány más fűfélén is megél. Kárképe: a nagyobb kárt a lárvák okozzák, amelyek a talajban megrágják és sokszor teljesen összefurkálják a kukorica gyöktörzsét és gyökereit. Ezáltal a növény nem képes elegendő tápanyagot felszívni, és fejlődése lelassul, sőt el is pusztulhat. Jellemző a levél kifehéredése, foltosodása, ami tápanyaghiányra utal. Közvetett módon okoz kárt az, hogy azok a növények, amelyek gyökereinek egy része elpusztult, sokszor kidőlnek; ha...
A kártevő tápnövénye: kukorica, de néhány más fűfélén is megél. Kárképe: a nagyobb kárt a lárvák okozzák, amelyek a talajban megrágják és sokszor teljesen összefurkálják a kukorica gyöktörzsét és gyökereit. Ezáltal a növény nem képes elegendő tápanyagot felszívni, és fejlődése lelassul, sőt el is pusztulhat. Jellemző a levél kifehéredése, foltosodása, ami tápanyaghiányra utal. Közvetett módon okoz kárt az, hogy azok a növények, amelyek gyökereinek egy része elpusztult, sokszor kidőlnek; ha...
Tápnövénye: tövises lepényfa és dísz változatai, különösen a ‘Sunburst’ sárgás lombú fajta. Kárképe: A frissen kelt lárvák a fiatal, még ki nem bomlott levélkékre specializálódtak. Szúrásukkal gubacskpződést váltanak ki: a levélke helyett így gubacs fejlődik, és ennek belséjében él a lárva. A nyári nemzedékek a gubacsban bábozódnak be. Az imágó kikelését követően a gubacs lehullik, és így a faág felkopaszodik.
A hernyó tápnövénye: alma, körte, birs, naspolya, mandula, kajszi, őszibarack, szilva, cseresznye, meggy, málna, szamóca (földieper), vörös és fekete ribiszke (ribizli), köszméte. Kárképe: tavasszal a rügyeket kiodvasítja, a hajtásokat összesodorja, jellegzetes módon összeszövi. Nyáron a kis hernyók szövedéket készítenek és mozaikszerűen hámozgatnak, a nagyobbak egymáshoz szövik, átlyuggatják a leveleket, a levélszéleket karéjosan berágják. A gyümölcskocsány tájékán odvasítanak, ennek...
A hernyó tápnövénye: a termesztett növények közül a cukorrépa, lóhere, lucerna, hagyma, de esetenként számos más haszon- és gyomnövényen is megél. Kárképe: A hernyó a növény felszínén él, zöld részeivel táplálkozik. Mivel elsősorban a gyomnövényeket kedveli, kártételével hazánkban ritkán találkozhatunk.
A hernyó tápnövénye: alma, meggy, körte, birs, szilva, cseresznye, mandula, naspolya, őszibarack. Kárképe: a lárva a levélben egyre nagyobbodó, végül 10-18 mm átmérőjű, hosszúkás kör alakú aknát készít, belsejében látható az ürülék sötét csigavonalban. Az akna széle hólyagos. Amíg a hernyó az aknában él, az akna feletti epidermisz világos, távozását követően megsötétedik. Tömeges elszaporodás esetén a hernyók a lombfelület nagy részét elpusztítják.
A hernyó tápnövénye: mályvafélek, Malva és Althaea fajok, gyógy- és dísznövények, délebbre a gyapot is. Kárképe: a hernyó a termést belülről körberágja, közben több magot is elpusztít.
A hernyó tápnövénye: magyar előnevével ellentétben elsősorban raktári kártevő, ahol gabonaféléken, hántolatlan rizsen, kukoricán él. Kárképe: károsításának főként a raktározott gabona felső 15-20 cm rétege van kitéve. A hernyó a szemek belsejében fejlődik ki. Amíg a magban él a hernyó, a károsítás nem észlelhető, a lepke kirepüléséről azonban a kerek röpnyílás, ill. a kiálló bábhüvely árulkodik. A babzsizsik károsításától a bábhüvely alapján lehet megkülönböztetni. A károsított...
A hernyó tápnövénye: alma, valamennyi almatermésű és csonthéjas gyümölcsfa. Kárképe: ősszel hámozgatás a levélfonákon (a kis hernyó kártétele), tavasszal rügypusztítás és levélsodrás (áttelelt kifejlett hernyó).
A hernyó tápnövénye: napraforgó, őszirózsa, egyéb vadon élő fészkesvirágzatú, pl. bogáncs, aszat, bojtorján. Kárképe: a virágzat szövedékkel borított, benne rágcsálék és ürülék van. A hernyók a virágokat, majd a vackot, magvakat károsítják.
A hernyó tápnövénye: szőlő, ribiszke (ribizli). Kárképe: az első hernyónemzedék a talajközeli virágkezdeményeket, a második nemzedék a szőlőszemeket károsítja, a fürtrészeken sűrű, csőszerű szövedéket képez.
Tápnövénye: hernyója elsősorban az olajfán károsít, de ezen kívül kifejlődhet még más növenyeken is, pl. Jasminum, Ligustrum, Phillyrea (Oleaceae) és Anemone (Ranunculaceae). Kártétel: A Mediterráneumban általában 3 lárvageneráció fejlődik, és mindegyik a fa más részén okoz kárt. Az első generáció hernyói a virágokat támadják meg (április - június), néhol 90-95%-os kárt is okozva. A második generáció a formálódó kis bogyókon él. Ez a károsítás is jelentős lehet. A harmadik generáció lárvái...
A hernyó tápnövénye: paradicsom, burgonya, és a Solanaceae családba tartozó más növények. Nemrégiben babon is jelentettek károsítást. Kárképe: a lárvák a bőrszövet alatt rövidebb - hosszabb aknákat készítenek főként a hajtásvégeken, leveleken, szárakon, virágokon ill. a termésen. ami jelentős veszteséget okozhat, mind az üvegházi, mind a szabadföldi pradicsomtermesztésben. A kártétel elérheti a 100%-ot. Károkat okozhat a paradicsom termesztési ciklusának bármely szakaszában. Burgonyán...