csapda, 3. oldal
A hernyó tápnövénye: saláta, káposztafélék, cukorrépa, mák, más (főként keresztes) kultúrnövény. Kárképe: a saláta- bagolylepke hernyójának évente két kártételi időszaka van, május végén - júniusban, ill. júliustól késő őszig. A fiatal hernyók a leveleken hámozgatnak, a nagyobbak berágják magukat a káposztafejek, vagy egyéb növényi részek belsejébe. Kártétele hasonlít a káposzta-bagolylepke (M. brassicae) kártételéhez, általában azzal együtt lép fel.
A hernyó tápnövénye: gyümölcsfák. Kártételével elsősorban erdő közelében levő gyümölcsösben lehet számolni. Általában más téliaraszoló fajokkal együtt lép fel. Erdőben tölgy, nyár, nyír, de egyéb lombosfán és cserjén is megél. Kárképe: a tavasszal kikelő hernyók kívülről rágják ki a rügyeket, majd a fakadó virágokat, leveleket károsítják. A későbbiekben karéjozva rágják a már kifejlett leveleket.
A hernyó tápnövénye: gyümölcsfák. Kártételével elsősorban erdő közelében levő gyümölcsösben lehet számolni. Általában más téliaraszoló fajokkal együtt lép fel. Erdőben tölgy, nyár, nyír, de egyéb lombosfán és cserjén is megél. Kárképe: a tavasszal kikelő hernyók kívülről rágják ki a rügyeket, majd a fakadó virágokat, leveleket károsítják. A későbbiekben karéjozva rágják a már kifejlett leveleket.
Tápnövénye: a bogár mindenféle gyümölcsfa (körte, őszibarack), szelídgesztenye, dísznövények (pl. pünkösdi rózsa) virágának elpusztításával okoz kárt. Gyakran károsít gabonafélék, elsősorban a rozs virágzó kalászain, de szívesen táplálkozik a keresztes és fészkesvirágú lágyszárú növényeken is. A bogár a porzókat, a sziromleveleket és a bibét megrágva meddővé teszi a virágot. Nem csak a kinyílt virágokat, hanem a bimbókat is károsíthatja. A lárva (pajor) talajlakó; korhadó növényi részekkel...
Tápnövénye: kukorica, gabonafélék, napraforgó, cukorrépa, burgonya, pázsitfüvek, valamint számos más növény, pl. paradicsom. Kárképe: a kárt a lárva - a drótféreg – okozza: a talajban a csírázó magvakat és a növények gyökereit eszi. A tünetek a megtámadott növényfajtól és a talajtípustól függően változatosak: pl. a hiányos kelés (kukorica), az átfúrt szikleveles, csírázó mag, a megrágott gyökér, a növény föld feletti részeinek sárgulása. A sötét pattanót az ország középső és keleti részein...
A hernyó polifág, leggyakoribb tápnövényei: fás szárú növények, pl. alma, cseresznye, málna, meggy, citrus-fajok, fűz, akác; konyhakerti és szántóföldi növények, pl. sárgarépa, burgonya, kelkáposzta, paradicsom, lóhere; dísznövények, pl. szegfű, rózsa, krizantém, jázmin, orgona, rododendron, levendula, lonc, borostyán, balkáni babérmeggy (Prunus laurocerasus); valamint a kakukkfű, boroszlán, genyőte (Asphodelos), rozmaring, stb. Kárképe: a kis hernyó szövedékével néhány levelet vagy...
A hernyó tápnövénye: alma, körte, birs, kajszi, őszibarack, naspolya, mandula, szilva, cseresznye, meggy, ill. kökény, vadkörte, galagonya, berkenye, madárbirs, sőt tölgy, gyertyán, bükk, éger, juhar, fűz is! Kárképe: hernyó alakban telel. Tavasszal a hernyó - rügyfakadástól virágzásig - a hajtáson készített telelőszövedékekből berágja magát a fejlődő rügyekbe. A megtámadott rügyek csúcsán kisebb-nagyobb szövedékes ürülékcsomók jelennek meg. Később a virág belsejében károsít. Elrágja a bimbók...
Tápnövénye: kukorica, gabonafélék, napraforgó, cukorrépa, burgonya, pázsitfüvek, de pl. a paradicsom is. Kárképe: a bogarak a fűfélék leveleivel, az ernyősvirágzatúak virágporával táplálkoznak. A fő kárt a lárva, az ún. drótféreg okozza: a talajban a csírázó magvakat és a növények gyökereit eszi. A tünetek a megtámadott növényfajtól és a talajtípustól függően változatosak: pl. hiányos kelés (kukorica), átfúrt szikleveles, csírázó mag, megrágott gyökér, a növény föld feletti részeinek...
A hernyó tápnövénye: cukorrépa, káposztafélék, dohány, szója, lucerna, de számos más növényen is megél. Kárképe: a tarka- kertibagolylepke hernyójának évente két kártételi időszaka van, május végén - júniusban, ill. júliustól késő őszig. A fiatal hernyók a leveleken hámozgatnak, a nagyobbak berágják magukat a káposztafejek, vagy egyéb növényi részek belsejébe. Kártétele hasonlít a káposzta-bagolylepke (M. brassicae), vagy a saláta bagolylepke (M. oleracea) kártételéhez, de hazánkban az eddigi...
A hernyó tápnövénye: szőlő, ribiszke, szamóca (földieper), cseresznye. Kárképe: tavasszal az első hernyólárvák a virágkezdeményeket, fiatal bogyókat szövik össze. Az első lepkenemzedék petéiből kikelő második hernyónemzedék a fejlődő bogyókba rág be, majd a fürt részeit a fehér szövedék alatt fogyasztja. Egy-egy hernyó kifejlődése alatt mintegy tucatnyi bogyót is tönkretehet. A hernyók sokszor a kocsányokat is átrágják és így a fürtrészek leszáradhatnak. Hazánkban a kártevőnek még egy...
A hernyó tápnövénye: gyümölcsfák. Kártételével elsősorban erdő közelében levő gyümölcsösben lehet számolni. Általában más téliaraszoló fajokkal együtt lép fel. Erdőben a tölgy, nyár, de egyéb lombosfán is megél. Kárképe: a tavasszal kikelő hernyók kívülről rágják ki a rügyeket, majd a hajtáson ülve károsítják a fakadó virágokat, leveleket. A későbbiekben karéjozva rágják a már kifejlett leveleket.
A hernyó tápnövénye: gyümölcsfák. Kártételével elsősorban erdő közelében levő gyümölcsösben lehet számolni. Általában más téliaraszoló fajokkal együtt lép fel. Erdőben a tölgy, nyár, de egyéb lombosfán is megél. Kárképe: a tavasszal kikelő hernyók kívülről rágják ki a rügyeket, majd a hajtáson ülve károsítják a fakadó virágokat, leveleket. A későbbiekben karéjozva rágják a már kifejlett leveleket.
A hernyó tápnövénye: gyümölcsfák, komló, tölgy, sokféle erdei lombosfa, mint fűzek, nyárak, de megél a loncon (Lonicera) is[1]. Kárképe: a tölgyes fésűsbagoly hernyójának évente egy kártételi időszaka van, május - júniusban. A fiatal hernyók a leveleken hámozgatnak, a nagyobbak viszont lerágják a leveleket, később a fejlődő kis gyümölcsöket is károsíthatják. A hernyók éjjel aktívak, ragadoznak is; kisebb hernyókat, más lárvákat is fogyasztanak.
A hernyó tápnövénye: tölgyfajok. Kárképe: a levelek átlyuggatottak, kicsipkézettek, később szövedékkel szivarszerűen összesodortak. Kárképe nagyon hasonlít a tölgyiloncáéhoz (Tortrix viridana, amely fajra szintén kapható feromoncsapda). A két faj leggyakrabban közösen együtt károsít.
A hernyó tápnövénye: gyümölcsfák. Kártételével főleg erdő közelében levő gyümölcsösben lehet számolni. Általában más téliaraszoló fajokkal együtt lép fel. Erdőben tölgy, nyír, de egyéb lombosfákon, cserjéken is megél. Kárképe: a tavasszal kikelő hernyók kívülről rágják a rügyeket, majd a hajtáson ülve károsítják a fakadó virágokat, leveleket. Később karéjozva rágják a kifejlett leveleket; tarrágást is okozhatnak!
A hernyó tápnövénye: gyümölcsfák. Kártételével főleg erdő közelében levő gyümölcsösben lehet számolni. Általában más téliaraszoló fajokkal együtt lép fel. Erdőben tölgy, nyír, de egyéb lombosfákon, cserjéken is megél. Kárképe: a tavasszal kikelő hernyók kívülről rágják a rügyeket, majd a hajtáson ülve károsítják a fakadó virágokat, leveleket. Később karéjozva rágják a kifejlett leveleket; tarrágást is okozhatnak!
A hernyó tápnövénye: gyümölcsfák, tölgy, sokféle lombosfa, pl. a hárs, de lágyszárúak, így a sóska is. Kárképe: a változékony fésűsbagoly hernyójának évente egy kártételi időszaka van, május - júniusban. A fiatal hernyók a leveleken hámozgatnak, a nagyobbak viszont lerágják a leveleket, később a fejlődő kis gyümölcsöket is károsíthatják. A hernyók ragadoznak is; kisebb hernyókat, más lárvákat is fogyasztanak.
A hernyó tápnövénye: dohány, cukorrépa, kukorica, napraforgó, őszi vetések, paprika, paradicsom, gyökérzöldségek, egyéb szántóföldi és zöldségnövények. Kárképe: a vetési bagolylepke a legkülönfélébb termesztett és vadon termő növényeken megél. A fiatal hernyók kezdetben a leveleken hámozgatnak, később fénykerülővé válnak, a talajba vonulnak és a fiatal növényeket a talaj felszínén, ill. 1-2 cm-rel fölötte, teljesen átrágják, amelytől azok elpusztulnak. A kártétel ilyen formája leggyakoribb az...
A hernyó tápnövénye: dohány, cukorrépa, kukorica, napraforgó, őszi vetések, paprika, paradicsom, gyökérzöldségek, egyéb szántóföldi és zöldségnövények. Kárképe: a vetési bagolylepke a legkülönfélébb termesztett és vadon termő növényeken megél. A fiatal hernyók kezdetben a leveleken hámozgatnak, később fénykerülővé válnak, a talajba vonulnak és a fiatal növényeket a talaj felszínén, ill. 1-2 cm-rel fölötte, teljesen átrágják, amelytől azok elpusztulnak. A kártétel ilyen formája leggyakoribb az...
Színcsapda csalétek nélkül.Tápnövénye: dohány, hagyma, uborka, fejeskáposzta, paprika, szegfű, ezenkívül mintegy száz növényfaj levelein és virágjában él; a hazánkban termesztett kultúrnövények többségén előfordul. Kárképe: dohányon, uborkán a szívásnyomok először a fő- és mellékerek mellett jelennek meg, majd másutt is, később a levél deformálódik. Káposztán 4-5 levélrétegen keresztül levél-parásodást idéz elő szívogatása. Hagymán eleinte a levelek hónaljában láthatók az ezüstös foltok,...