csapda, 2. oldal
A hernyó tápnövénye: káposzta, ill. káposztafélék, pl. repce, mustár, saláta, torma. Kárképe: a kis hernyó a levél fonáka felől egy kör alakú nyílást készít, melyen keresztül behatol a levél belsejébe, "aknázik". Erről a bejárati nyílásnál felhalmozódó fekete ürülékszemcsék árulkodnak. Később a nagyobb hernyó kimászik a levél felületére, ám továbbra is a levél fonákán maradva, kívülről apró berágásokat készít, azaz "ablakosít". Ilyenkor a felső epidermisz épen marad, ami felülről fehér...
A kávé fontos kártevője Dél-Amerikában és Madagaszkáron. Hazánkban nem honos, és megjelenése sem várható.
A hernyó tápnövénye: meggy, mandula, cseresznye, kajszibarack, körte, őszibarack, szilva. Kárképe: a kéregmolyfertőzés az idősebb fák alsó részének sebzéseiből indul ki és fokozatosan terjed felfelé, a vázágak vastag, alsó részének kérgére. A hernyók a vastagabb kéregben rágják kb. 1 - 1,5 cm hosszú, néhány mm vastagságú járataikat.
A hernyó tápnövénye: meggy, mandula, cseresznye, kajszibarack, körte, őszibarack, szilva. Kárképe: a kéregmolyfertőzés az idősebb fák alsó részének sebzéseiből indul ki és fokozatosan terjed felfelé, a vázágak vastag, alsó részének kérgére. A hernyók a vastagabb kéregben rágják kb. 1 - 1,5 cm hosszú, néhány mm vastagságú járataikat.
A hernyó tápnövénye: alma, körte, cseresznye, szilva, naspolya, birsalma, ill. berkenye, galagonya, szelídgesztenye, nyírfa. Kárképe: a lárvák a levél belsejében járatokat, ún. "aknákat" fúrva eszik ki maguk előtt a zöld szöveteket. Az aknák hosszúak, kanyargósak (kígyózóak), az ereken, sőt magán a főéren is áthaladnak. A kifejlett hernyó akár 10 cm hosszú aknát hagy maga után. Egy levélen több akna is lehet, melytől elszárad a levél.
Tápnövénye: alma, orgona, körte, dió, birs, de megél számos más gyümölcs- és erdei fán, cserjén is. Bogyósokban (málna, köszméte, ribiszke, stb.) is károsíthat. Kárképe: a lárva az ágak belsejében rág járatot. Jelenlétét elárulja a fertőzött növények alatt összegyűlt fűrészporszerű ürüléke. Faiskolában a fertőzés a talajhoz közel, a talajfelszíntől 5 - 25 cm-re is jelentkezhet! A feromoncsapdát hosszú karóhoz rögzítve helyezzük ki, úgy, hogy a lombkorona szintje FELETT, a lombokból KINYÚLJON....
A hernyó tápnövénye: gyümölcsfák, tölgy, juhar, hárs, szil. Kárképe: a kis fésűsbagoly hernyójának évente egy kártételi időszaka van, május - júniusban. A fiatal hernyók a leveleken hámozgatnak, a nagyobbak viszont lerágják a leveleket, később a fejlődő kis gyümölcsöket is károsíthatják. A hernyók ragadoznak is; kisebb hernyókat, más lárvákat is fogyasztanak.
A hernyó tápnövénye: gyümölcsfák, tölgy, juhar, hárs, szil. Kárképe: a kis fésűsbagoly hernyójának évente egy kártételi időszaka van, május - júniusban. A fiatal hernyók a leveleken hámozgatnak, a nagyobbak viszont lerágják a leveleket, később a fejlődő kis gyümölcsöket is károsíthatják. A hernyók ragadoznak is; kisebb hernyókat, más lárvákat is fogyasztanak.
A hernyó tápnövénye: alma, körte, kajszi, szilva, cseresznye, őszibarack, birs, naspolya, mandula, meggy, málna, ribiszke (ribizli), köszméte. Kárképe: a nyár folyamán elágazó aknák a levélben (a petéből kikelő hernyó rágása); télen szövedéktok a koronában (benne telel át a hernyó); tavasszal rágás a fakadó rügyeken, összesodort friss hajtások(áttelelt, kifejlett hernyó).
A hernyó tápnövénye: cseresznye, alma, de majdnem minden gyümölcsfán megél. Komolyabb kártételével elsősorban erdők közelében levő gyümölcsösökben kell számolni. Erdőben a tölgy, gyertyán mellett szinte valamennyi lombosfát károsítja. Ez a faj egyike leggyakoribb erdészeti kártevőinknek. Kárképe: a tavasszal kikelő hernyók néhány levelet összeszőve rejtekhelyet készítenek maguknak, majd a későbbiekben a fák levelein szabadon fogyasztják a levéllemezt. A károsított levélnek sok esetben csak az...
A hernyó tápnövénye: cseresznye, alma, de majdnem minden gyümölcsfán megél. Komolyabb kártételével elsősorban erdők közelében levő gyümölcsösökben kell számolni. Erdőben a tölgy, gyertyán mellett szinte valamennyi lombosfát károsítja. Ez a faj egyike leggyakoribb erdészeti kártevőinknek. Kárképe: a tavasszal kikelő hernyók néhány levelet összeszőve rejtekhelyet készítenek maguknak, majd a későbbiekben a fák levelein szabadon fogyasztják a levéllemezt. A károsított levélnek sok esetben csak az...
A hernyó tápnövénye: erdeifenyő, egyéb Pinus fajok. Kárképe: többéves fejlődésű; a fiatal hernyók a rügykoszorú alatt rágnak, ennek következtében gyantafolyás indul meg. Gyantából, rágcsálékból, ürülékből készült gyantagubacsban telel át. A következő évben tovább károsít, végül a gubacs mogyoró nagyságúra nő. A hernyó általában másodszor is áttelel a gubacsban és a harmadik évben bábozódik. Különösen a 6 - 10 éves ültetvényben szaporodik el. Gyakran a fenyőiloncával (Evetria buoliana) közösen...
A hernyó tápnövénye: szőlő. Kárképe: az áttelelő hernyók kora tavasszal előbújnak és a fakadó rügyekbe rágják magukat. A rügyeket kiodvasítva a rügypikkelyek lehullanak; a kártétel olyan, mintha a fiatal hajtást a rügyalapnál elvágták volna. Május folyamán és június elején a szőlő levelén nagy, szabálytalan alakú lyukakat rágnak. Súlyosabb károsításakor tarrágást is észlelhetünk. A nyári lepkerajzás utáni hernyónemzedék kis lárvái a levelek fonákán hámozgatnak. Ezt a kártételt nagyon nehéz...
A hernyó tápnövénye: szőlő. Kárképe: az áttelelő hernyók kora tavasszal előbújnak és a fakadó rügyekbe rágják magukat. A rügyeket kiodvasítva a rügypikkelyek lehullanak; a kártétel olyan, mintha a fiatal hajtást a rügyalapnál elvágták volna. Május folyamán és június elején a szőlő levelén nagy, szabálytalan alakú lyukakat rágnak. Súlyosabb károsításakor tarrágást is észlelhetünk. A nyári lepkerajzás utáni hernyónemzedék kis lárvái a levelek fonákán hámozgatnak. Ezt a kártételt nagyon nehéz...
A hernyó tápnövénye: körte (termesztett és vadkörte egyaránt). Kárképe: a petéből kikelő hernyó a gyümölcs felületén berágja magát, egyenesen a magházig. A járat ürülékmentes. A hernyó kizárólag magvakkal táplálkozik. Kifejlődése után ismét egyenesen a gyümölcs felszínére hatol és a 2-3 mm átmérőjű nyíláson át távozik ("lyukas körte"). Itt a későn érő fajtákon hegszövet alakulhat ki. A fertőzött gyümölcs nem hullik le.
A hernyó tápnövénye: köszméte, ribiszke, szilva, kajszibarack, őszibarack, szelídgesztenye, mogyoró, valamint egyes vadon növő cserjék (vörösgyűrűs som, kecskerágó, kökény). Kárképe: tavasszal az áttelelő hernyók a fakadó rügyeket, majd a leveleket rágják le. Később a már kifejlett levelekből fogyasztanak, amiről lyuggatás illetve szabálytalan alakú rágásnyomok árulkodnak.
A hernyó tápnövénye: számos erdei lombhullató fa, mint pl. tölgy, bükk, hárs, nyár. Esetenként gyümölcsfákon, pl. szilván (Spanyolo.), cseresznyén és almán (Franciao.) is károsíthat. Kárképe: a közepes fésűsbagoly hernyójának évente egy kártételi időszaka van, május - júniusban. A fiatal hernyók a leveleken hámozgatnak, a nagyobbak viszont lerágják a leveleket, később a fejlődő kis gyümölcsöket is károsíthatják. A hernyók ragadoznak is; kisebb hernyókat, más lárvákat is fogyasztanak.
A kártevő tápnövénye: kukorica, de néhány más fűfélén is megél. Kárképe: a nagyobb kárt a lárvák okozzák, amelyek a talajban megrágják és sokszor teljesen összefurkálják a kukorica gyöktörzsét és gyökereit. Ezáltal a növény nem képes elegendő tápanyagot felszívni, és fejlődése lelassul, sőt el is pusztulhat. Jellemző a levél kifehéredése, foltosodása, ami tápanyaghiányra utal. Közvetett módon okoz kárt az, hogy azok a növények, amelyek gyökereinek egy része elpusztult, sokszor kidőlnek; ha...
A kártevő tápnövénye: kukorica, de néhány más fűfélén is megél. Kárképe: a nagyobb kárt a lárvák okozzák, amelyek a talajban megrágják és sokszor teljesen összefurkálják a kukorica gyöktörzsét és gyökereit. Ezáltal a növény nem képes elegendő tápanyagot felszívni, és fejlődése lelassul, sőt el is pusztulhat. Jellemző a levél kifehéredése, foltosodása, ami tápanyaghiányra utal. Közvetett módon okoz kárt az, hogy azok a növények, amelyek gyökereinek egy része elpusztult, sokszor kidőlnek; ha...
A kártevő tápnövénye: kukorica, de néhány más fűfélén is megél. Kárképe: a nagyobb kárt a lárvák okozzák, amelyek a talajban megrágják és sokszor teljesen összefurkálják a kukorica gyöktörzsét és gyökereit. Ezáltal a növény nem képes elegendő tápanyagot felszívni, és fejlődése lelassul, sőt el is pusztulhat. Jellemző a levél kifehéredése, foltosodása, ami tápanyaghiányra utal. Közvetett módon okoz kárt az, hogy azok a növények, amelyek gyökereinek egy része elpusztult, sokszor kidőlnek; ha...
A kártevő tápnövénye: kukorica, de néhány más fűfélén is megél. Kárképe: a nagyobb kárt a lárvák okozzák, amelyek a talajban megrágják és sokszor teljesen összefurkálják a kukorica gyöktörzsét és gyökereit. Ezáltal a növény nem képes elegendő tápanyagot felszívni, és fejlődése lelassul, sőt el is pusztulhat. Jellemző a levél kifehéredése, foltosodása, ami tápanyaghiányra utal. Közvetett módon okoz kárt az, hogy azok a növények, amelyek gyökereinek egy része elpusztult, sokszor kidőlnek; ha...
A CSALOMON® kukoricamoly "BISZEX" csapda csalétke NEM feromon, hanem táplálkozási attraktáns, emiatt a csapda nőstényeket és hímeket is fog.A hernyó tápnövénye: kukorica, paprika, komló, kender, cirok, és számos más termesztett és gyomnövény. Kárképe: a kukoricán a frissen kelt hernyók rágása a legfiatalabb levelek lemezén megjelenő “ablakos” lyuggatásként mutatkozik. Ezután a hernyók befurakodnak a címerszárba, és annak belsejében károsítanak, aminek eredménye a címer letörése, töredezése.
Tápnövénye: szőlő, dió, szilva, cseresznye, meggy, alma, ezenkívül orgona, fűz, nyár, hárs, eperfa. Kárképe: a bogarak a levél lemezét rágják ill. lyuggatják ki oly módon, hogy csak az erek maradnak meg. Csoportosan károsítanak, olykor más cserebogár fajjal együtt lép fel. A több évig a talajban fejlődő lárvák eleinte csak a humuszt eszik, később a legkülönfélébb növények gyökereit károsítják. A csalétek együtt, egy csapdában használható a zöld / rezes cserebogár feromoncsalétkével, mert...
Tápnövénye: tövises lepényfa és dísz változatai, különösen a ‘Sunburst’ sárgás lombú fajta. Kárképe: A frissen kelt lárvák a fiatal, még ki nem bomlott levélkékre specializálódtak. Szúrásukkal gubacskpződést váltanak ki: a levélke helyett így gubacs fejlődik, és ennek belséjében él a lárva. A nyári nemzedékek a gubacsban bábozódnak be. Az imágó kikelését követően a gubacs lehullik, és így a faág felkopaszodik.
A hernyó tápnövénye: alma, körte, birs, naspolya, mandula, kajszi, őszibarack, szilva, cseresznye, meggy, málna, szamóca (földieper), vörös és fekete ribiszke (ribizli), köszméte. Kárképe: tavasszal a rügyeket kiodvasítja, a hajtásokat összesodorja, jellegzetes módon összeszövi. Nyáron a kis hernyók szövedéket készítenek és mozaikszerűen hámozgatnak, a nagyobbak egymáshoz szövik, átlyuggatják a leveleket, a levélszéleket karéjosan berágják. A gyümölcskocsány tájékán odvasítanak, ennek...
Tápnövénye: cukorrépa, takarmányrépa, cékla, ill. a szegfűféléken, valamint számos gyomnövényen, így a libatopféléken, keserűfűféléken, amaranthféléken, tatárlabodán és a homoki ballagófűvön is megél. Kárképe: a bogár a levelek karéjozásával kezdi, majd tarra rágja a növényt. Előszeretettel rág bele a levélnyélbe, így a növény kidől. A lárva a répa gyökerén sekély, vályú alakú, hosszanti berágást okoz. Több lárva el is pusztíthatja a növényt.
A hernyó tápnövénye: a termesztett növények közül a cukorrépa, lóhere, lucerna, hagyma, de esetenként számos más haszon- és gyomnövényen is megél. Kárképe: A hernyó a növény felszínén él, zöld részeivel táplálkozik. Mivel elsősorban a gyomnövényeket kedveli, kártételével hazánkban ritkán találkozhatunk.
A hernyó tápnövénye: alma, meggy, körte, birs, szilva, cseresznye, mandula, naspolya, őszibarack. Kárképe: a lárva a levélben egyre nagyobbodó, végül 10-18 mm átmérőjű, hosszúkás kör alakú aknát készít, belsejében látható az ürülék sötét csigavonalban. Az akna széle hólyagos. Amíg a hernyó az aknában él, az akna feletti epidermisz világos, távozását követően megsötétedik. Tömeges elszaporodás esetén a hernyók a lombfelület nagy részét elpusztítják.
Tápnövénye: lucerna. A lárva a lucerna gyökérzetét károsítja. Kárképe: a lárva csak a főgyökérben él. A lucerna gyökerében ill. gyökérnyakában rág járatot. A járat rágcsálékkal és ürülékkel teli. Károsításának nyomán a sínylődő lucernatövön csak gyenge, sárguló hajtások láthatók. Tél végén a gyökérnyak gyakran szétnyílik. Száraz időjárás esetén a kártételek súlyosabbak. Kártétele összetéveszthető a vincellérbogár (Otiorrhynchus ligustici) kártételével, de ennek ürüléke és rágcsáléka...
A hernyó tápnövénye: mályvafélek, Malva és Althaea fajok, gyógy- és dísznövények, délebbre a gyapot is. Kárképe: a hernyó a termést belülről körberágja, közben több magot is elpusztít.
A hernyó tápnövénye: magyar előnevével ellentétben elsősorban raktári kártevő, ahol gabonaféléken, hántolatlan rizsen, kukoricán él. Kárképe: károsításának főként a raktározott gabona felső 15-20 cm rétege van kitéve. A hernyó a szemek belsejében fejlődik ki. Amíg a magban él a hernyó, a károsítás nem észlelhető, a lepke kirepüléséről azonban a kerek röpnyílás, ill. a kiálló bábhüvely árulkodik. A babzsizsik károsításától a bábhüvely alapján lehet megkülönböztetni. A károsított...
A hernyó tápnövénye: magyar előnevével ellentétben elsősorban raktári kártevő, ahol gabonaféléken, hántolatlan rizsen, kukoricán él. Kárképe: károsításának főként a raktározott gabona felső 15-20 cm rétege van kitéve. A hernyó a szemek belsejében fejlődik ki. Amíg a magban él a hernyó, a károsítás nem észlelhető, a lepke kirepüléséről azonban a kerek röpnyílás, ill. a kiálló bábhüvely árulkodik. A babzsizsik károsításától a bábhüvely alapján lehet megkülönböztetni. A károsított...
Tápnövénye: kukorica, gabonafélék, napraforgó, cukorrépa, burgonya, pázsitfüvek, ezenkívül számos más növény, pl. a paradicsom gyökerét is megtámadhatja. Kárképe: a bogarak a pázsitfűfélék leveleivel, ill. az ernyősvirágzatúak virágporával táplálkoznak. A fő kárt a lárva, az ún.drótféreg okozza: a talajban a csírázó magvakat és a növények gyökereit eszi. A tünetek a megtámadott növényfajtól és a talajtípustól függően változatosak. Ilyen pl. a hiányos kelés (kukorica), az átfúrt szikleveles,...
Tápnövénye: kukorica, gabonafélék, napraforgó, cukorrépa, burgonya, pázsitfüvek, ezenkívül számos más növény, pl. a paradicsom gyökerét is megtámadhatja. Kárképe: a bogarak a pázsitfűfélék leveleivel, ill. az ernyősvirágzatúak virágporával táplálkoznak. A fő kárt a lárva, az ún.drótféreg okozza: a talajban a csírázó magvakat és a növények gyökereit eszi. A tünetek a megtámadott növényfajtól és a talajtípustól függően változatosak. Ilyen pl. a hiányos kelés (kukorica), az átfúrt szikleveles,...
A hernyó tápnövénye: igen polifág, hernyója rizsen, más gabonaféléken, kukoricán, cukornádon, dohányon, más takarmány- és zöldségnövényeken okoz károkat világszerte. A kis lárva áttetsző lyukakat rág a leveleken, a nagyobb hernyók az egész levelet és hajtásrészeket is elpusztítják. Általában éjjel táplálkoznak. A M. unipuncta bagolylepke hazánkban nem honos. Előfordul viszont Déleurópában és a Mediterráneumban, Nyugatafrikában, Szomáliában, Iránban, Középázsiában, Észak-, Közép-,...
A hernyó tápnövénye: alma, fűz- és nyárfafélék, de szinte valamennyigyümölcsfa. Kárképe: elsősorban a sérült, öreg, vagy leromlott fákat támadja meg. A hernyó a törzs, ill. vastagabb ágak belsejében rág, melyre a földre kiszóródott vöröses, durva fűrészporszerű ürüléke hívja fel a figyelmet. Az így meggyengített ágak a szél hatására letörhetnek. A hernyó 2 évig fejlődik, mindkét alkalommal a fában telel át. Tekintve, hogy a nőstény lepke lomha, nem repül messzire, így, ha egy ültetvényben...
A hernyó tápnövénye: alma, valamennyi almatermésű és csonthéjas gyümölcsfa. Kárképe: ősszel hámozgatás a levélfonákon (a kis hernyó kártétele), tavasszal rügypusztítás és levélsodrás (áttelelt kifejlett hernyó).
A hernyó tápnövénye: napraforgó, őszirózsa, egyéb vadon élő fészkesvirágzatú, pl. bogáncs, aszat, bojtorján. Kárképe: a virágzat szövedékkel borított, benne rágcsálék és ürülék van. A hernyók a virágokat, majd a vackot, magvakat károsítják.
A hernyó tápnövénye: szőlő, ribiszke (ribizli). Kárképe: az első hernyónemzedék a talajközeli virágkezdeményeket, a második nemzedék a szőlőszemeket károsítja, a fürtrészeken sűrű, csőszerű szövedéket képez.
Tápnövénye: hernyója elsősorban az olajfán károsít, de ezen kívül kifejlődhet még más növenyeken is, pl. Jasminum, Ligustrum, Phillyrea (Oleaceae) és Anemone (Ranunculaceae). Kártétel: A Mediterráneumban általában 3 lárvageneráció fejlődik, és mindegyik a fa más részén okoz kárt. Az első generáció hernyói a virágokat támadják meg (április - június), néhol 90-95%-os kárt is okozva. A második generáció a formálódó kis bogyókon él. Ez a károsítás is jelentős lehet. A harmadik generáció lárvái...
Tápnövénye: hernyója elsősorban az olajfán károsít, de ezen kívül kifejlődhet még más növenyeken is, pl. Jasminum, Ligustrum, Phillyrea (Oleaceae) és Anemone (Ranunculaceae). Kártétel: A Mediterráneumban általában 3 lárvageneráció fejlődik, és mindegyik a fa más részén okoz kárt. Az első generáció hernyói a virágokat támadják meg (április - június), néhol 90-95%-os kárt is okozva. A második generáció a formálódó kis bogyókon él. Ez a károsítás is jelentős lehet. A harmadik generáció lárvái...
A hernyó tápnövénye: paradicsom, burgonya, és a Solanaceae családba tartozó más növények. Nemrégiben babon is jelentettek károsítást. Kárképe: a lárvák a bőrszövet alatt rövidebb - hosszabb aknákat készítenek főként a hajtásvégeken, leveleken, szárakon, virágokon ill. a termésen. ami jelentős veszteséget okozhat, mind az üvegházi, mind a szabadföldi pradicsomtermesztésben. A kártétel elérheti a 100%-ot. Károkat okozhat a paradicsom termesztési ciklusának bármely szakaszában. Burgonyán...
Tápnövénye: a lárva (= drótféreg) a kukorica, gabonafélék, napraforgó, cukorrépa, burgonya, más fűfélék és számos más növény, mint pl. paradicsom gyökereit károsítja. Kárkép: a drótférgek a talajban a gyökerekbe lyukakat rágnak, a kisebb gyökérágakat teljesen felélik, a csírázó magokat is elpusztítják. A kárkép függ a talaj típusától és a megtámadott növénytől. A károsítást jelezheti a hiányos kelés (kukorica), sérült csíranövenyek, a földfeletti részek sárgulása. Az A. litigiosus...
A lárva tápnövénye: A D. suzukii vad és termesztett gyümölcsöket egyaránt károsít. A lárva tápnövénye: cseresznye, szamóca, szeder, málna, egres, ribizli, áfonya, szilva, őszibarack, nektarin, sárgabarack, kivi, szőlő, som, bodza. A lágy héjú gyümölcsöket támadja, a keményebb héjúakba akkor petézik, ha már sérült a héj. A pettyes szárnyú muslica invazív kártevő, igen gyorsan szaporodik. A csapdához az üzemeltetéshez szükséges összes alkatrészt szállítjuk, de a csapda tartályába a 2-3 dl-nyi...
Tápnövénye: alma, kajszi, más gyümölcs- és erdei fák, megél a szőlőn, bodzán, kivételesen fenyőféléken és tujákon is. Kárképe: a megtámadott fák kérgén apró kerek lukak láthatók. Járatait nem a kéreg és a fatest határán, hanem magában a fatestben késziti. Az anyajárat egyenesen hatol a fatestbe, majd kettéágazik az évgyűrűk mentén, és vízszintesen körbemegy. A vízszintes anyajáratból másodlagos anyajáratok indulnak ki, le- vagy felfelé, a főjáratra merőlegesen. Fiatal fákon a vizszintes járat...
A hernyó tápnövénye: lucerna, vöröshere. Kárképe: karéjosan kirágott levél, hajtásvég és virág; súlyosabb esetben lekopaszodott, tarra rágott szár.A feromoncsapdát 0,5-1 m magasan, ill. a lucerna felső szintjének magasságába tegyük ki. A csapdázás megkezdésének szokásos időpontja április eleje.
A hernyó tápnövénye: elsősorban raktári kártevő, ahol a szárított gombát, gyógynövényeket, aszalt gyümölcsöt, parafát stb. károsítja. A gabonamagvak közül a búzát és a rozsot kedveli. A szalámin növekedő nemes penészben is megtelepszik. Kárképe: a hernyók károsításának biztos jele (pl. gabona garmadákon), hogy ezek felső rétegét finom szövedékkel szövik össze; ez alatt rágják a terményt. Szemcsés ürülékük tovább szennyez; erősebb fertőzés dohosodást okozhat. Kártételük főkéntpáratelt...
A hernyó tápnövénye: cukorrépa, takarmány- és mángoldrépa, cékla, de a vadon élő répa (Beta) fajok is. Kárképe: a kis hernyó a levélen hámozgat, majd a levélnyélbe és a szívlevelek közé húzódik. Száraz, meleg nyarakon a répafejbe és -testbe fúrja be magát. Károsítását kezdetben az összesodrott levelek fodrosodása, majd a szivar alakúra összesodrott szívlevelek megbarnulása, feketedése jelzi. A sérült idősebb levelek letörnek, a taposás látszatát keltve. Maghozó répákon előfordulhat, hogy a...
Tápnövénye: repce, fehér vagy angol mustár, tarlórépa, káposztafélék, továbbá más keresztesvirágú növények. Kárképe: a bogár a bimbós állapotban levő repcevirágon a peterakás céljából a bimbóba oldalt berág, károsítva a virág generatív szerveit, majd az egész bimbó elszárad és lehull, a virágnyelek felkopaszodnak. A kinyílt virágokban elsősorban virágport fogyaszt. A kifejlett bogár a legkülönfélébb virágokon táplálkozhat.
Tápnövény: repce (őszi és tavaszi egyaránt), maghozó káposztafélék, de más keresztesvirágúnövényeken is megél
Tápnövényeik: a keresztesvirágú növények, repce, káposztafélék (pl.: karfiol, karalábé, fejeskáposzta, stb.), fehér mustár, retek, karalábé, stb. Kárképük: fő kártételük, hogy a becőben (C. assimilis), a levélnyélben és a repceszár belsejében (C. quadridens, napi) fejlődnek lárváik, de az imágók is károsíthatnak a virágok furkálásával illetve kis mértékben a hámozgatással. A károsodott becő jelentős termésveszteség mellett korábban érik, kovad, magtermése pereg. A károsodott szár belseje...
A hernyó tápnövénye: repce, káposztafélék, továbbá más keresztesvirágú zöldség- és szántóföldi növények. Kárképe: a fiatal korukban sárgászöld, kifejlett korukban vörösbarna hernyók, melyek csoportosan élnek, összeszövik a repcevirágok becőit, rajtuk kerek lyukakat rágnak, a magot kirágják („furulyás becő”). A magnak termesztett retken és káposztán is hasonló kárt okoznak.
ápnövénye: kukorica, gabonafélék, napraforgó, cukorrépa, burgonya, pázsitfüvek, ezenkívül számos más növény, pl. a paradicsom gyökerét is megtámadhatja. Kárképe: a bogarak a pázsitfűfélék leveleivel, ill. az ernyősvirágzatúak virágporával táplálkoznak. A fő kárt a lárva, az ún. drótféreg okozza: a talajban a csírázó magvakat és a növények gyökereit eszi. A tünetek a megtámadott növényfajtól és a talajtípustól függően változatosak: pl. a hiányos kelés (kukorica), az átfúrt szikleveles, csírázó...
A hernyó tápnövénye: piros és fekete ribiszke (ribizli), aranyribiszke, köszméte. Kárképe: a hernyó a hajtások, vesszők b elsejében rágva károsít, melynek hatására a bokrok legyöngülnek, a vesszők letörnek, nem hajtanak ki, esetleg az egész bokor elpusztul. Sokszor a lombfelület egy része korán elsárgul, lehull. A fertőzött vesszők rosszul teremnek, a fürtök csak részben érnek be; minőségi és mennyiségi termésveszteség egyaránt észlelhető.
A hernyó tápnövénye: piros és fekete ribiszke (ribizli), aranyribiszke, köszméte. Kárképe: a hernyó a hajtások, vesszők b elsejében rágva károsít, melynek hatására a bokrok legyöngülnek, a vesszők letörnek, nem hajtanak ki, esetleg az egész bokor elpusztul. Sokszor a lombfelület egy része korán elsárgul, lehull. A fertőzött vesszők rosszul teremnek, a fürtök csak részben érnek be; minőségi és mennyiségi termésveszteség egyaránt észlelhető.
A hernyó tápnövénye: alma, birs, kajszi, szilva, cseresznye, meggy, málna, köszméte, ribiszke, szeder. Kárképe: a kis hernyó a rügyekben károsít, azok torzan fakadnak, a levelek összesodrottak. Virágzáskor a hernyó a termőrészekkel táplálkozik, a szirmokat összeszövi, így azok nem bomlanak ki, hanem megbarnulnak. Később a leveleket tölcsérszerű szivarrá szövi össze.
A hernyó tápnövénye: alma, naspolya, kajszi, őszibarack, szilva, cseresznye, meggy, málna, szamóca. Külföldi adatok szerint megtalálták még mandulán, köszmétén, sőt rózsán is. Kárképe: a fiatal hernyó a koronában telel át. Tavasszal a virágrügyeket károsítja. A megtámadott hajtást összeszövi, mely emiatt torzan fejlődik. A nyári hernyónemzedék a levelek fonákán hámozgat a laza szövedék védelme alatt. Később a hernyók a gyümölcskezdeményt is megrágják.
A CSALOMON "BISZEX" csapda egyaránt alkalmas almamoly, almafaszitkár, rügysodró tükrösmoly és gesztenyemoly fogására!A csalétke NEM feromon, hanem táplálkozási attraktáns, emiatt a csapda nőstényeket és hímeket is fog.Minél magasabban, lehetőleg a felső ágemeletekre kihelyezve a legeredményesebb a csapdázás!Az almamoly ellen légtértelített területeken a rügysodró tükrösmoly előfordulásának illetve rajzáskövetésének a vizsgálatára sokkal inkább alkalmas, mivel légtértelítés mellett a...
A hernyó tápnövénye: saláta, káposztafélék, cukorrépa, mák, más (főként keresztes) kultúrnövény. Kárképe: a saláta- bagolylepke hernyójának évente két kártételi időszaka van, május végén - júniusban, ill. júliustól késő őszig. A fiatal hernyók a leveleken hámozgatnak, a nagyobbak berágják magukat a káposztafejek, vagy egyéb növényi részek belsejébe. Kártétele hasonlít a káposzta-bagolylepke (M. brassicae) kártételéhez, általában azzal együtt lép fel.