csali, 2. oldal

Dél-Amerikában a kukoricán kívül szóját, burgonyát és más termesztett növényeket károsít. Jelenleg hazánkban nem honos, de nem zárható ki az Európába való behurcolása. Csapdánkat virág-illatanyagos csalétekkel szállítjuk, tehát hímeket és nőstényeket is fog.

Tápnövénye: kukorica, gabonafélék, napraforgó, cukorrépa, burgonya, pázsitfüvek, de pl. a paradicsom is. Kárképe: a bogarak a fűfélék leveleivel, az ernyősvirágzatúak virágporával táplálkoznak. A fő kárt a lárva, az ún. drótféreg okozza: a talajban a csírázó magvakat és a növények gyökereit eszi. A tünetek a megtámadott növényfajtól és a talajtípustól függően változatosak: pl. hiányos kelés (kukorica), átfúrt szikleveles, csírázó mag, megrágott gyökér, a növény föld feletti részeinek...

A hernyó tápnövénye: cukorrépa, káposztafélék, dohány, szója, lucerna, de számos más növényen is megél. Kárképe: a tarka- kertibagolylepke hernyójának évente két kártételi időszaka van, május végén - júniusban, ill. júliustól késő őszig. A fiatal hernyók a leveleken hámozgatnak, a nagyobbak berágják magukat a káposztafejek, vagy egyéb növényi részek belsejébe. Kártétele hasonlít a káposzta-bagolylepke (M. brassicae), vagy a saláta bagolylepke (M. oleracea) kártételéhez, de hazánkban az eddigi...

A hernyó tápnövénye: gyümölcsfák. Kártételével elsősorban erdő közelében levő gyümölcsösben lehet számolni. Általában más téliaraszoló fajokkal együtt lép fel. Erdőben a tölgy, nyár, de egyéb lombosfán is megél. Kárképe: a tavasszal kikelő hernyók kívülről rágják ki a rügyeket, majd a hajtáson ülve károsítják a fakadó virágokat, leveleket. A későbbiekben karéjozva rágják a már kifejlett leveleket.

A hernyó tápnövénye: gyümölcsfák, komló, tölgy, sokféle erdei lombosfa, mint fűzek, nyárak, de megél a loncon (Lonicera) is[1]. Kárképe: a tölgyes fésűsbagoly hernyójának évente egy kártételi időszaka van, május - júniusban. A fiatal hernyók a leveleken hámozgatnak, a nagyobbak viszont lerágják a leveleket, később a fejlődő kis gyümölcsöket is károsíthatják. A hernyók éjjel aktívak, ragadoznak is; kisebb hernyókat, más lárvákat is fogyasztanak.

A hernyó tápnövénye: gyümölcsfák. Kártételével főleg erdő közelében levő gyümölcsösben lehet számolni. Általában más téliaraszoló fajokkal együtt lép fel. Erdőben tölgy, nyír, de egyéb lombosfákon, cserjéken is megél. Kárképe: a tavasszal kikelő hernyók kívülről rágják a rügyeket, majd a hajtáson ülve károsítják a fakadó virágokat, leveleket. Később karéjozva rágják a kifejlett leveleket; tarrágást is okozhatnak!

Tápnövény: vadgesztenye (Aesculus hippocastanum)

A hernyó tápnövénye: gyümölcsfák, tölgy, sokféle lombosfa, pl. a hárs, de lágyszárúak, így a sóska is. Kárképe: a változékony fésűsbagoly hernyójának évente egy kártételi időszaka van, május - júniusban. A fiatal hernyók a leveleken hámozgatnak, a nagyobbak viszont lerágják a leveleket, később a fejlődő kis gyümölcsöket is károsíthatják. A hernyók ragadoznak is; kisebb hernyókat, más lárvákat is fogyasztanak.

A hernyó tápnövénye: dohány, cukorrépa, kukorica, napraforgó, őszi vetések, paprika, paradicsom, gyökérzöldségek, egyéb szántóföldi és zöldségnövények. Kárképe: a vetési bagolylepke a legkülönfélébb termesztett és vadon termő növényeken megél. A fiatal hernyók kezdetben a leveleken hámozgatnak, később fénykerülővé válnak, a talajba vonulnak és a fiatal növényeket a talaj felszínén, ill. 1-2 cm-rel fölötte, teljesen átrágják, amelytől azok elpusztulnak. A kártétel ilyen formája leggyakoribb az...