BISZEX - növényi Illatanyag
Tápnövénye: a bogár kárt az alma, cseresznye, meggy, szamóca (földieper) továbbá mindenféle gyümölcsfa virágának elpusztításával okoz. Gyakran károsít gabonafélék, elsősorban a rozs virágzó kalászain, de szívesen táplálkozik a keresztes és fészkesvirágú lágyszárú növényeken is. A bogár a porzókat, a sziromleveleket és a bibét megrágva meddővé teszi a virágot. Nem csak a kinyílt virágokat, hanem a bimbókat is károsíthatja. A lárva (pajor) talajlakó; korhadó növényi részekkel táplálkozik, kárt...
A darazsak általában ragadozók, de édes nedvekre is szükségük van, ezért az érett gyümölcsöket kikezdik, kirágják. Gazdasági kárt ezzel okoznak. Főként a szőlőt, körtét károsítják, de a szilvát, barackot, almát is. A darázscsaládok gyümölcséréskor érik el legnagyobb egyedszámukat. Hosszú, száraz ősz esetén magasabb kártétellel számolhatunk.
A csalétek a gyűjtőlaphoz csalogatja a környéken repdeső fátyolkákat, s azok – mivel a lap belső felszíne olyan kialakítású, ami a fátyolkákat tojás lerakására készteti – igen sok tojást raknak a gyűjtőlapra. Ennek eredményeképpen nagyságrendekkel nagyobb számú fátyolka lárva pusztítja kikelés után a levéltetveket a lap körzetében, mint távolabbi növényeken.
Tápnövényük: keresztesvirágú növények, pl. káposztafélék, (karfiol, karalábé, fejeskáposzta, stb.) retek, torma, káposztarepce, tarlórépa, mustár, stb. A muharbolha (Ph. vittula) egyszikű termesztett növényeket, így a kukoricát, és a gabonaféléket is károsítja. Kárképük: A fő károsítók a kifejlett bogarak, amelyek csoportos tavaszi károsításuk során jellegzetes apró lyukakat rágnak a növények sziklevelén, vékony szárrészein, majd folytatják a károsítást a leveleken. A kártétel következtében a...
A kártevő tápnövénye: kukorica, de néhány más fűfélén is megél. Kárképe: a nagyobb kárt a lárvák okozzák, amelyek a talajban megrágják és sokszor teljesen összefurkálják a kukorica gyöktörzsét és gyökereit. Ezáltal a növény nem képes elegendő tápanyagot felszívni, és fejlődése lelassul, sőt el is pusztulhat. Jellemző a levél kifehéredése, foltosodása, ami tápanyaghiányra utal. Közvetett módon okoz kárt az, hogy azok a növények, amelyek gyökereinek egy része elpusztult, sokszor kidőlnek; ha...
A kártevő tápnövénye: kukorica, de néhány más fűfélén is megél. Kárképe: a nagyobb kárt a lárvák okozzák, amelyek a talajban megrágják és sokszor teljesen összefurkálják a kukorica gyöktörzsét és gyökereit. Ezáltal a növény nem képes elegendő tápanyagot felszívni, és fejlődése lelassul, sőt el is pusztulhat. Jellemző a levél kifehéredése, foltosodása, ami tápanyaghiányra utal. Közvetett módon okoz kárt az, hogy azok a növények, amelyek gyökereinek egy része elpusztult, sokszor kidőlnek; ha...
A kártevő tápnövénye: kukorica, de néhány más fűfélén is megél. Kárképe: a nagyobb kárt a lárvák okozzák, amelyek a talajban megrágják és sokszor teljesen összefurkálják a kukorica gyöktörzsét és gyökereit. Ezáltal a növény nem képes elegendő tápanyagot felszívni, és fejlődése lelassul, sőt el is pusztulhat. Jellemző a levél kifehéredése, foltosodása, ami tápanyaghiányra utal. Közvetett módon okoz kárt az, hogy azok a növények, amelyek gyökereinek egy része elpusztult, sokszor kidőlnek; ha...
A CSALOMON® kukoricamoly "BISZEX" csapda csalétke NEM feromon, hanem táplálkozási attraktáns, emiatt a csapda nőstényeket és hímeket is fog.A hernyó tápnövénye: kukorica, paprika, komló, kender, cirok, és számos más termesztett és gyomnövény. Kárképe: a kukoricán a frissen kelt hernyók rágása a legfiatalabb levelek lemezén megjelenő “ablakos” lyuggatásként mutatkozik. Ezután a hernyók befurakodnak a címerszárba, és annak belsejében károsítanak, aminek eredménye a címer letörése, töredezése.
A CSALOMON® kukoricamoly "BISZEX" csapda csalétke NEM feromon, hanem táplálkozási attraktáns, emiatt a csapda nőstényeket és hímeket is fog.A hernyó tápnövénye: kukorica, paprika, komló, kender, cirok, és számos más termesztett és gyomnövény. Kárképe: a kukoricán a frissen kelt hernyók rágása a legfiatalabb levelek lemezén megjelenő “ablakos” lyuggatásként mutatkozik. Ezután a hernyók befurakodnak a címerszárba, és annak belsejében károsítanak, aminek eredménye a címer letörése, töredezése.
Tápnövénye: lucerna. A lárva a lucerna gyökérzetét károsítja. Kárképe: a lárva csak a főgyökérben él. A lucerna gyökerében ill. gyökérnyakában rág járatot. A járat rágcsálékkal és ürülékkel teli. Károsításának nyomán a sínylődő lucernatövön csak gyenge, sárguló hajtások láthatók. Tél végén a gyökérnyak gyakran szétnyílik. Száraz időjárás esetén a kártételek súlyosabbak. Kártétele összetéveszthető a vincellérbogár (Otiorrhynchus ligustici) kártételével, de ennek ürüléke és rágcsáléka...
Tápnövénye: kukorica, gabonafélék, napraforgó, cukorrépa, burgonya, pázsitfüvek, ezenkívül számos más növény, pl. a paradicsom gyökerét is megtámadhatja. Kárképe: a bogarak a pázsitfűfélék leveleivel, ill. az ernyősvirágzatúak virágporával táplálkoznak. A fő kárt a lárva, az ún.drótféreg okozza: a talajban a csírázó magvakat és a növények gyökereit eszi. A tünetek a megtámadott növényfajtól és a talajtípustól függően változatosak. Ilyen pl. a hiányos kelés (kukorica), az átfúrt szikleveles,...
Tápnövénye: repce, fehér vagy angol mustár, tarlórépa, káposztafélék, továbbá más keresztesvirágú növények. Kárképe: a bogár a bimbós állapotban levő repcevirágon a peterakás céljából a bimbóba oldalt berág, károsítva a virág generatív szerveit, majd az egész bimbó elszárad és lehull, a virágnyelek felkopaszodnak. A kinyílt virágokban elsősorban virágport fogyaszt. A kifejlett bogár a legkülönfélébb virágokon táplálkozhat.
Tápnövényeik: a keresztesvirágú növények, repce, káposztafélék (pl.: karfiol, karalábé, fejeskáposzta, stb.), fehér mustár, retek, karalábé, stb. Kárképük: fő kártételük, hogy a becőben (C. assimilis), a levélnyélben és a repceszár belsejében (C. quadridens, napi) fejlődnek lárváik, de az imágók is károsíthatnak a virágok furkálásával illetve kis mértékben a hámozgatással. A károsodott becő jelentős termésveszteség mellett korábban érik, kovad, magtermése pereg. A károsodott szár belseje...
Tápnövénye: a bogár mindenféle gyümölcsfa (körte, őszibarack), szelídgesztenye, dísznövények (pl. pünkösdi rózsa) virágának elpusztításával okoz kárt. Gyakran károsít gabonafélék, elsősorban a rozs virágzó kalászain, de szívesen táplálkozik a keresztes és fészkesvirágú lágyszárú növényeken is. A bogár a porzókat, a sziromleveleket és a bibét megrágva meddővé teszi a virágot. Nem csak a kinyílt virágokat, hanem a bimbókat is károsíthatja. A lárva (pajor) talajlakó; korhadó növényi részekkel...